Tévésorozat

Ahol a tagadás a lábát megveti

A siló

Kritika

Mit árul el a társadalmunkról, hogy a rendszer működését és hibáit sokszor az itt és mostból kivezetve, a fantasztikum vagy egy disztópikus jövőkép keretei közt tudjuk leghitelesebben tárgyalni?

Az egzisztenciális sci-fik mintha olyan, rég elfeledett nyelven szólnának a tömegekhez, amelyet azok talán nem is beszélnek, mégis, mint az újszülött az addig sosem látott anyja hangját, felismerik. Persze nem nagy kunszt a nyugati embert egzisztenciális krízisbe sodorni, elég meglibbenteni előtte, hogy létezik világ az általa ismerten túl is, amelytől egy rendszer el akarja zárni, ezzel rabszolgává téve őt. Mindig adott a többet ígérő tudás és az emberi kicsinység szembeállítása, ahogy egy jól körülhatárolható főgonosz is. Az ilyen egyszerű képletek olyan bonyolult, máig vitára ingerlő alkotásokat szültek már, mint a Mátrix, a Truman Show, a Lost – Eltűntek vagy épp a Westworld. A távolról sem teljes lista adta mintázatból viszont jól látható, hogy az efféle létkérdésekről szóló darabokba kódolva van a siker. A siló is ezen az úton jár.

Posztapokaliptikus időben járunk, az emberek már csak a földben, 144 szint mélyre vájt silóban tudnak élni, amely elszigetelve tartja őket a mérgező külvilágtól. A dunsztosüvegként lezárt, burjánzó hangyafarmon a nép szépen, harmóniában él, örül, ha szülhet (ha szülhet), retteg az odakinttől, megveti a lázadókat és mindenekfelett betartja az Egyezményt. Jóllehet nyomott és igen fényszegény, de tulajdonképpen paradicsomi állapot ez, amelyet – szokás szerint – tönkrevág egy túl kíváncsi nő, aki pont azt az egyet (t)eszi, amit nem lenne szabad…

Graham Yost sorozatának alapötlete nemcsak az adaptált Hugh Howey-könyvsorozatból lehet ismerős, Platón barlangelméletétől kezdve a 1862-es Az ember tragédiájában, később az 1984-ben, sőt videójátékokban (Assassin’s Creed) is láthattunk már ilyet. Napjainkban pedig egyre-másra érkeznek az ilyesmit taglaló alkotások, amelyek alaptézisei között akad ugyan eltérés (van, amelyik azt vitatja, hogy létezünk-e egyáltalán, van, amelyik azt kutatja, hogy ha létezünk is, minek), de a legtöbbről elmondható, hogy sokat bíz a metaforahálók szövögetésére. Mivel egyfajta, gerincvelőbe ültetett alapprogramunkba babrál bele a feltúrt igazságfoszlányaival, csakúgy, mint a fentiek, A siló is sokféleképpen értelmezhető. Egyrészt a politikai rendszerek méltatásaként, mely értelmezéshez azért nincs szükség enigmára, hiszen a széria aktívan foglalkozik a hatalmi ágak hierarchiájának bogozásával. Másrészt viszont felfogható komoly társadalom- és valláskritikaként is. A Fentieket, a Középtájiakat és a Végeken élőket ugyan hosszú csigalépcső köti össze, ám az Egyezmény legfontosabb szabálya, hogy az itt esedékes transzportot sem lift, sem csörlő nem könnyítheti, fixálva a kasztok viszonylagos áthidalhatatlanságát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.