Könyv

A zöld burok megreped

Hajdú Farkas-Zoltán: Márton nyaracskája

Kritika

Megismerkedni sziporkázó mondatokban, látni a másik fotóját, beszélni telefonon, a személyes találkozások alkalmával csalódni, mégis ragaszkodni az első benyomáshoz – ezt a próbatételt mintha a Facebooknak köszönhetnénk.

A prózakötet első írása is ilyen élménnyel szolgál, töményen. Csakhogy ez egy nyolcvanas években játszódó levélregény. A Friedgard gesztenyéje Emil Cioran (1911–1995) román-francia filozófus és Friedgard Thoma, a csintalan szemű német fiatalasszony története. A zenei aláfestés többnyire Brahmsé, az öregemberéletet az op. 120-as szonáta illusztrálja (brácsára és zongorára). Az olvasó az első pillanattól műveletlennek érzi magát, sáros cipővel tévedt be egy idegen nappaliba, áll a vajszínű szőnyegen. De kíváncsi is, mert vonzó ez a finom beszéd, iróniával és őszinte kedvességgel. Olykor kiábrándító találkozások rondítanak bele a harmóniába: órákig tartó, Friedgard számára fárasztó séta, a közös főzéshez zöldbab pucolása, vita a majdnem odaégett bélszín fölött. Elcsúszott pillanatok: például amikor egy kiállításról beszélgetve a nőnek az a véleménye, a beteg embereket ábrázoló képeken végső soron ugyanaz a valóság látszik, amit Cioran tár az olvasói elé, a filozófus szerint azonban a forma mégis számít, és amit ott láttak, neki elfogadhatatlan. Mindketten türelmesek, pontos szavuk is van minden benyomásukra. De nem ugyanazt várják a kapcsolattól. „Órákon át a közöttünk lejátszódó legintimebb jelenetekről fantáziáltam” – panaszkodik Cioran; a nő viszont csak a szellemi kapocs erotikus kétértelműségére vágyik.

Arról szól az írás, ami a közel kerülés, a csalódás eredményeképp születik, és a levelek megritkulása után is köztük marad. El lehet dönteni, ez inkább ajándék vagy kín az öreg férfi számára.

A következő próza a kötetben, a Háni könyve fekete-fehér és szélesvásznú, mint az Ószövetség. Főszereplője egy nő, Kárpátalján, a rahói járás Gyertyánliget nevű falujában él. Nem beszél: hasra vágódik a cukrászda előtt, úgy nyeli egy kisfiú porba hullott fagylaltját, most először ehet fagylaltot életében. Árva, himlőhelyes, zsidó, kihasználják, dolgoztatják, verik, tűr, elfogadja a disznóhúst, tisztátalanná válik, még jobban megalázzák. A tőle telhető szerény fondorlatokkal próbál beilleszkedni. Ez végül sikerül: őt is bezsúfolják a többiek közé a marhavagonba.

A hatodik című novellában a nő magyarsága miatt is eleve idegennek érezhetné magát a környezetében. A szlovák nőgyógyász nyilvánvalóvá teszi, csak apósa miatt veszi emberszámba a csallóközi fiatalasszonyt. Neki azonban nagyobb gondja, hogy a szülés után máshogyan működik a teste, nem úgy kívánja a férjét, ahogyan addig, és bár nyíltan beszélnek erről, szlovákul, mégsem ugyanazon a nyelven. Ez a hetvenes évek Csehszlovákiája, a kiránduláson éjjel félrevonuló, iszogató egyetemisták magnóján az LGT-től szól a Miénk itt a tér.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.