Könyv

A zöld burok megreped

Hajdú Farkas-Zoltán: Márton nyaracskája

Kritika

Megismerkedni sziporkázó mondatokban, látni a másik fotóját, beszélni telefonon, a személyes találkozások alkalmával csalódni, mégis ragaszkodni az első benyomáshoz – ezt a próbatételt mintha a Facebooknak köszönhetnénk.

A prózakötet első írása is ilyen élménnyel szolgál, töményen. Csakhogy ez egy nyolcvanas években játszódó levélregény. A Friedgard gesztenyéje Emil Cioran (1911–1995) román-francia filozófus és Friedgard Thoma, a csintalan szemű német fiatalasszony története. A zenei aláfestés többnyire Brahmsé, az öregemberéletet az op. 120-as szonáta illusztrálja (brácsára és zongorára). Az olvasó az első pillanattól műveletlennek érzi magát, sáros cipővel tévedt be egy idegen nappaliba, áll a vajszínű szőnyegen. De kíváncsi is, mert vonzó ez a finom beszéd, iróniával és őszinte kedvességgel. Olykor kiábrándító találkozások rondítanak bele a harmóniába: órákig tartó, Friedgard számára fárasztó séta, a közös főzéshez zöldbab pucolása, vita a majdnem odaégett bélszín fölött. Elcsúszott pillanatok: például amikor egy kiállításról beszélgetve a nőnek az a véleménye, a beteg embereket ábrázoló képeken végső soron ugyanaz a valóság látszik, amit Cioran tár az olvasói elé, a filozófus szerint azonban a forma mégis számít, és amit ott láttak, neki elfogadhatatlan. Mindketten türelmesek, pontos szavuk is van minden benyomásukra. De nem ugyanazt várják a kapcsolattól. „Órákon át a közöttünk lejátszódó legintimebb jelenetekről fantáziáltam” – panaszkodik Cioran; a nő viszont csak a szellemi kapocs erotikus kétértelműségére vágyik.

Arról szól az írás, ami a közel kerülés, a csalódás eredményeképp születik, és a levelek megritkulása után is köztük marad. El lehet dönteni, ez inkább ajándék vagy kín az öreg férfi számára.

A következő próza a kötetben, a Háni könyve fekete-fehér és szélesvásznú, mint az Ószövetség. Főszereplője egy nő, Kárpátalján, a rahói járás Gyertyánliget nevű falujában él. Nem beszél: hasra vágódik a cukrászda előtt, úgy nyeli egy kisfiú porba hullott fagylaltját, most először ehet fagylaltot életében. Árva, himlőhelyes, zsidó, kihasználják, dolgoztatják, verik, tűr, elfogadja a disznóhúst, tisztátalanná válik, még jobban megalázzák. A tőle telhető szerény fondorlatokkal próbál beilleszkedni. Ez végül sikerül: őt is bezsúfolják a többiek közé a marhavagonba.

A hatodik című novellában a nő magyarsága miatt is eleve idegennek érezhetné magát a környezetében. A szlovák nőgyógyász nyilvánvalóvá teszi, csak apósa miatt veszi emberszámba a csallóközi fiatalasszonyt. Neki azonban nagyobb gondja, hogy a szülés után máshogyan működik a teste, nem úgy kívánja a férjét, ahogyan addig, és bár nyíltan beszélnek erről, szlovákul, mégsem ugyanazon a nyelven. Ez a hetvenes évek Csehszlovákiája, a kiránduláson éjjel félrevonuló, iszogató egyetemisták magnóján az LGT-től szól a Miénk itt a tér.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.