Könyv

A zöld burok megreped

Hajdú Farkas-Zoltán: Márton nyaracskája

Kritika

Megismerkedni sziporkázó mondatokban, látni a másik fotóját, beszélni telefonon, a személyes találkozások alkalmával csalódni, mégis ragaszkodni az első benyomáshoz – ezt a próbatételt mintha a Facebooknak köszönhetnénk.

A prózakötet első írása is ilyen élménnyel szolgál, töményen. Csakhogy ez egy nyolcvanas években játszódó levélregény. A Friedgard gesztenyéje Emil Cioran (1911–1995) román-francia filozófus és Friedgard Thoma, a csintalan szemű német fiatalasszony története. A zenei aláfestés többnyire Brahmsé, az öregemberéletet az op. 120-as szonáta illusztrálja (brácsára és zongorára). Az olvasó az első pillanattól műveletlennek érzi magát, sáros cipővel tévedt be egy idegen nappaliba, áll a vajszínű szőnyegen. De kíváncsi is, mert vonzó ez a finom beszéd, iróniával és őszinte kedvességgel. Olykor kiábrándító találkozások rondítanak bele a harmóniába: órákig tartó, Friedgard számára fárasztó séta, a közös főzéshez zöldbab pucolása, vita a majdnem odaégett bélszín fölött. Elcsúszott pillanatok: például amikor egy kiállításról beszélgetve a nőnek az a véleménye, a beteg embereket ábrázoló képeken végső soron ugyanaz a valóság látszik, amit Cioran tár az olvasói elé, a filozófus szerint azonban a forma mégis számít, és amit ott láttak, neki elfogadhatatlan. Mindketten türelmesek, pontos szavuk is van minden benyomásukra. De nem ugyanazt várják a kapcsolattól. „Órákon át a közöttünk lejátszódó legintimebb jelenetekről fantáziáltam” – panaszkodik Cioran; a nő viszont csak a szellemi kapocs erotikus kétértelműségére vágyik.

Arról szól az írás, ami a közel kerülés, a csalódás eredményeképp születik, és a levelek megritkulása után is köztük marad. El lehet dönteni, ez inkább ajándék vagy kín az öreg férfi számára.

A következő próza a kötetben, a Háni könyve fekete-fehér és szélesvásznú, mint az Ószövetség. Főszereplője egy nő, Kárpátalján, a rahói járás Gyertyánliget nevű falujában él. Nem beszél: hasra vágódik a cukrászda előtt, úgy nyeli egy kisfiú porba hullott fagylaltját, most először ehet fagylaltot életében. Árva, himlőhelyes, zsidó, kihasználják, dolgoztatják, verik, tűr, elfogadja a disznóhúst, tisztátalanná válik, még jobban megalázzák. A tőle telhető szerény fondorlatokkal próbál beilleszkedni. Ez végül sikerül: őt is bezsúfolják a többiek közé a marhavagonba.

A hatodik című novellában a nő magyarsága miatt is eleve idegennek érezhetné magát a környezetében. A szlovák nőgyógyász nyilvánvalóvá teszi, csak apósa miatt veszi emberszámba a csallóközi fiatalasszonyt. Neki azonban nagyobb gondja, hogy a szülés után máshogyan működik a teste, nem úgy kívánja a férjét, ahogyan addig, és bár nyíltan beszélnek erről, szlovákul, mégsem ugyanazon a nyelven. Ez a hetvenes évek Csehszlovákiája, a kiránduláson éjjel félrevonuló, iszogató egyetemisták magnóján az LGT-től szól a Miénk itt a tér.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.