Dokumentumfilm

An American Hero

Bill Teck: Stevie Van Zandt: Hírnök

  • - ts -
  • 2024. augusztus 7.

Kritika

Az idén kicsit megbicsaklott Bruce Spring­steen és az E Street Band nagyszabású világ körüli turnéja; pont a hozzánk legközelebb eső szakasz esett ki, elmaradt másik három mellett a prágai koncert is. 2025 júniusában térnek majd vissza, hogy pótolják a koncerteket.

Aki nem tud ennyit várni, be kell érnie a Max két és fél órás dokumentumfilmjével. Persze lesz tán már októberben doku a turnéról is, s azt sem hiheti komolyan senki, hogy a zenészek nehéz életéről szóló játékfilmek áradata elkerülné a Főnököt, úgy hírlik, Jeremy Allen White (A mackó) már le is szerződött a szerepére – azt még nem tudni, hogy ki játssza majd Steven Van Zandtot, aki ott volt majd’ minden kilométerkőnél.

A beígért életrajzi film Springsteen 1982-es Nebraska című albumának elkészültéről szól majd, Steven van Zandt csak ’84-ben lépett le… pont, amikor dőlni kezdett a lé – de ezt már ő mondja ebben a dokumentumfilmben (1984 a Born in the U.S.A. éve).

De ki is ez a Steven Van Zandt (Miami Steve; Little Steven)? A kérdés némileg álságos, hisz’ egy ilyen dokumentumfilm mi másról is szólhatna, mint épp erről? Hogy ki az a bekötött fejű csóka, aki ott gitározik a Főnök mellett. Vagy ki is játszotta abban a lidérces parókában Silvio Dantét a Maffiózókban. Két és fél óránk adatik most rá, ami egyfelől egy teljesen avatatlan újszülöttnek is elég az alapos ismeretséghez, másfelől a gyakorlott nézőt is megriasztja – nem lesz az kicsit sok egy dokumentumfilmnek? Éppenséggel négy fejezetre van osztva, tehát lehet úgy is nézni, mint egy sorozatot, de ilyet csak kevesen csinálnak. A dolog meg úgyis eldől a korai éveket taglaló első etap végéig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.