A Magyarországi Bábszínházak XVI. Találkozója

Bábosok köztársasága

Kritika

Van egy színházi fesztiválunk, amely mintha nem is a 2020-as évek Magyarországán létezne. Nem övezik botrányok, békében megférnek egymás mellett a bábszínházi hagyományhoz ragaszkodók és a formabontók, a kőszínházak és a függetlenek.

Hogy ezekben a kultúrharcos időkben miért tudott a bábszínház megmaradni a béke szigetének, abban gyaníthatóan közrejátszik, hogy nincs akkora presztízse, mint a „nagytestvérnek”, az „igazi” színháznak. A politikusok és a közönség jelentős része még ma is kizárólag gyerekeknek szóló műfajnak tartja, egy bábszínház vezetése nem olyan fontos a politikának, mint egy kőszínházé, így kisebb valószínűséggel esnek áldozatul a hatalmi csatározásoknak.

A Kovács Géza ötletéből született találkozót kétévente rendezi meg a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Nemcsak az állami és/vagy önkormányzati fenntartású bábszínházakat hívják meg rá, hanem a független alkotóközösségeket, és a kis, sokszor családi műhelyeket is. (Utóbbiakat pontosan jellemzi az egyik családi társulat neve: Magamura Alkotóműhely.) A különböző formációk között rendszeres az átjárás: hol tervezőként, hol színészként, hol rendezőként tűnnek fel egymásnál. Itt mindenki maga dönti el, hogy az előző találkozó óta eltelt két év terméséből mit szeretne a többieknek megmutatni. Persze, ezt sokszor kényszerek is befolyásolják: lehet, hogy a megmutatni vágyott előadást egyeztetési okokból már le kellett venni a műsorról, vagy éppen nem beépíthető a díszlete. A találkozón nincs zsűri, nem osztanak díjakat, a cél, hogy lássák egymás előadásait, beszélgessenek róluk, új impulzusokat gyűjtsenek, tanuljanak. Bár a fesztivál elsősorban a szakmának szól, hétvégén kinyitják a város felé, ingyenes bábelőadások sorával népesítve be Kecskemét főterét.

Tematikailag a népmeséktől és a Mária-misztériumtól a kortárs gyerekirodalmon keresztül (Marék Veronika, Lázár Ervin, Tóth Krisztina, Gimesi Dóra) a nonverbális, robottechnikát alkalmazó előadásokig lengett ki a mutató. A hagyományokat szövegválasztásában, zenei és látványvilágában is Fabók Mariann Máriának misztériuma képviselte a leghatározottabban. (Fabók a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves bábszínész osztályának osztályfőnöke. Hagyomány az is, hogy a bábszakos egyetemisták a fesztiválon bemutatkoznak. Erzsóka című előadásukon természetesen erősen ott érzik mesterük stílusa és keze nyoma.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.