A Magyarországi Bábszínházak XVI. Találkozója

Bábosok köztársasága

Kritika

Van egy színházi fesztiválunk, amely mintha nem is a 2020-as évek Magyarországán létezne. Nem övezik botrányok, békében megférnek egymás mellett a bábszínházi hagyományhoz ragaszkodók és a formabontók, a kőszínházak és a függetlenek.

Hogy ezekben a kultúrharcos időkben miért tudott a bábszínház megmaradni a béke szigetének, abban gyaníthatóan közrejátszik, hogy nincs akkora presztízse, mint a „nagytestvérnek”, az „igazi” színháznak. A politikusok és a közönség jelentős része még ma is kizárólag gyerekeknek szóló műfajnak tartja, egy bábszínház vezetése nem olyan fontos a politikának, mint egy kőszínházé, így kisebb valószínűséggel esnek áldozatul a hatalmi csatározásoknak.

A Kovács Géza ötletéből született találkozót kétévente rendezi meg a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Nemcsak az állami és/vagy önkormányzati fenntartású bábszínházakat hívják meg rá, hanem a független alkotóközösségeket, és a kis, sokszor családi műhelyeket is. (Utóbbiakat pontosan jellemzi az egyik családi társulat neve: Magamura Alkotóműhely.) A különböző formációk között rendszeres az átjárás: hol tervezőként, hol színészként, hol rendezőként tűnnek fel egymásnál. Itt mindenki maga dönti el, hogy az előző találkozó óta eltelt két év terméséből mit szeretne a többieknek megmutatni. Persze, ezt sokszor kényszerek is befolyásolják: lehet, hogy a megmutatni vágyott előadást egyeztetési okokból már le kellett venni a műsorról, vagy éppen nem beépíthető a díszlete. A találkozón nincs zsűri, nem osztanak díjakat, a cél, hogy lássák egymás előadásait, beszélgessenek róluk, új impulzusokat gyűjtsenek, tanuljanak. Bár a fesztivál elsősorban a szakmának szól, hétvégén kinyitják a város felé, ingyenes bábelőadások sorával népesítve be Kecskemét főterét.

Tematikailag a népmeséktől és a Mária-misztériumtól a kortárs gyerekirodalmon keresztül (Marék Veronika, Lázár Ervin, Tóth Krisztina, Gimesi Dóra) a nonverbális, robottechnikát alkalmazó előadásokig lengett ki a mutató. A hagyományokat szövegválasztásában, zenei és látványvilágában is Fabók Mariann Máriának misztériuma képviselte a leghatározottabban. (Fabók a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves bábszínész osztályának osztályfőnöke. Hagyomány az is, hogy a bábszakos egyetemisták a fesztiválon bemutatkoznak. Erzsóka című előadásukon természetesen erősen ott érzik mesterük stílusa és keze nyoma.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?