A Magyarországi Bábszínházak XVI. Találkozója

Bábosok köztársasága

Kritika

Van egy színházi fesztiválunk, amely mintha nem is a 2020-as évek Magyarországán létezne. Nem övezik botrányok, békében megférnek egymás mellett a bábszínházi hagyományhoz ragaszkodók és a formabontók, a kőszínházak és a függetlenek.

Hogy ezekben a kultúrharcos időkben miért tudott a bábszínház megmaradni a béke szigetének, abban gyaníthatóan közrejátszik, hogy nincs akkora presztízse, mint a „nagytestvérnek”, az „igazi” színháznak. A politikusok és a közönség jelentős része még ma is kizárólag gyerekeknek szóló műfajnak tartja, egy bábszínház vezetése nem olyan fontos a politikának, mint egy kőszínházé, így kisebb valószínűséggel esnek áldozatul a hatalmi csatározásoknak.

A Kovács Géza ötletéből született találkozót kétévente rendezi meg a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Nemcsak az állami és/vagy önkormányzati fenntartású bábszínházakat hívják meg rá, hanem a független alkotóközösségeket, és a kis, sokszor családi műhelyeket is. (Utóbbiakat pontosan jellemzi az egyik családi társulat neve: Magamura Alkotóműhely.) A különböző formációk között rendszeres az átjárás: hol tervezőként, hol színészként, hol rendezőként tűnnek fel egymásnál. Itt mindenki maga dönti el, hogy az előző találkozó óta eltelt két év terméséből mit szeretne a többieknek megmutatni. Persze, ezt sokszor kényszerek is befolyásolják: lehet, hogy a megmutatni vágyott előadást egyeztetési okokból már le kellett venni a műsorról, vagy éppen nem beépíthető a díszlete. A találkozón nincs zsűri, nem osztanak díjakat, a cél, hogy lássák egymás előadásait, beszélgessenek róluk, új impulzusokat gyűjtsenek, tanuljanak. Bár a fesztivál elsősorban a szakmának szól, hétvégén kinyitják a város felé, ingyenes bábelőadások sorával népesítve be Kecskemét főterét.

Tematikailag a népmeséktől és a Mária-misztériumtól a kortárs gyerekirodalmon keresztül (Marék Veronika, Lázár Ervin, Tóth Krisztina, Gimesi Dóra) a nonverbális, robottechnikát alkalmazó előadásokig lengett ki a mutató. A hagyományokat szövegválasztásában, zenei és látványvilágában is Fabók Mariann Máriának misztériuma képviselte a leghatározottabban. (Fabók a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves bábszínész osztályának osztályfőnöke. Hagyomány az is, hogy a bábszakos egyetemisták a fesztiválon bemutatkoznak. Erzsóka című előadásukon természetesen erősen ott érzik mesterük stílusa és keze nyoma.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.