Színház

Baszfémia

Pintér Béla: Idegen test

  • 2024. november 6.

Kritika

Mit kell ahhoz csinálni, hogy valaki az év előadását állítsa színre?

A legcélravezetőbb valószínűleg az, amit Pintér Béla csinált, aki fogta az összes idehaza épp használatos kulcsszót (nemátalakítás, meleg pap, Kossuth-díj, korrupt pap, stróman, Semjén Zsolt és a többi pap), majd egyetlen előadásba sűrítette mindazt, ami ezekről az eszébe jutott, így ragadva meg azt a tragikomédiát, amelyet mi a magunk cinizmusával életnek nevezünk.

Kétségtelenül merész alkotás született, de közel sem a buzizás vagy az O1G-zés miatt. A darab az első néhány jelenetben az arcunkba rúgja a tabukat, és aki nem tudja feldolgozni, hogy egy meleg pár spermát adományoz egy testben leszbikus, lélekben heteró, valamint egy transz férfinek, az nem tud továbbjönni. De mindenki jön, a darab megtalálja a közönségét.

Egy leszbikus esküvőbe csöppenünk, Alex(a) és Szilvia (Gill) készülnek épp összekötni az életüket egy transz férfi, s annak kabinetfőnök (helyettes) pasija, egy meleg zenekar, továbbá Isten szent színe előtt. A lagzi után a kis csapat egy úgynevezett Mykonos misszióra indul, hiszen a megtermékenyítés ilyen háttérrel illegális Magyarországon, így a spermaparadicsomnak számító Görögországba menekítik át az értékes ivarsejteket. Szilvia volt férje, Jenő – mint sokan mások – a középen álló értetlenek táborát gyarapítja, bár igyekszik mindenben támogatni volt feleségét. De az, hogy egy másik nő és egy idegen férfi gyermekét tulajdonképpen béranyaként tervezi kihordani, már neki is sok. Közben a meleg zenészpár is megvívja a saját harcát, a még meg sem fogant gyerek, akit eddig repesve vártak, most közéjük állni látszik. A banándugók világában anyák és apák várják, hogy létrejöjjön a kapcsolat, csak valahogy senkinek nem olyan az aljzata, ami a csatlakozáshoz kellene.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.