Koncert

Egy előrelépés felidézése

The Next Step Band

Kritika

Kurt Rosenwinkel gitáros vagy negyedszer lépett fel Budapesten, de még az erős őszi jazzkínálatban is nagy eseménynek számít a látogatása: minden széksorban ültek kíváncsi zenészek.

Hírneve mellett főleg az az oka ennek, hogy mindig egy lépéssel előrébb jár a többieknél; szinte ugyanannyi utánzója akad, mint csodálója. Kicsit furcsa is, hogy mostanában a The Next Step Banddel turnézik abból az alkalomból, hogy nemrég The Next Step (Live at Smalls 1996) címmel jelent meg huszonnyolc évvel ezelőtti koncertfelvétele. (A zenekarnak csak négy évvel később jelent meg a The Next Step című első stúdióalbuma.) Akkoriban dőlt el, hogy vezető hang lesz Kurt Rosenwinkelé – nem csak generációjában, azon túl is. De tudatosan fenntartott kontrasztok is észrevehetők nála: Berlinben él, ott tanít, de az amerikai, sőt a New Yorkhoz kötődő kortárs, posztfúziós és posztbopos, helyenként nu jazzes stílus meghatározó alakja. Vokalizálni is szokott a gitárszólói közben, és adott már ki szóló zongoralemezt. Mostani koncertjén, a Magyar Zene Házában is átült egyszer a zongorához. Rosenwinkel „jazzember”, de sokszor szegődik pop- és egyéb előadók mellé. Mindenkivel játszott az új dolgokra nyitottak táborából, amire elég az az egy példa, hogy a most napvilágot látott ’96-os örömzenéjükön Brad Mehldau zongorista csatlakozott a Zhivago című számban. Rosenwinkelnek olyan klasszikusokkal indult a pályája, mint Gary Burton, Paul Motian vagy Joe Henderson. Eric Clapton, Q-Tip kollaborációk jelzik a másik pólust, de nem csak ezért példaképe a fiatalabb zenészeknek. Saját lemezki­a­dót működtet 2017 óta, és ez jól szolgálja a sokoldalúságát és a függetlenségét is. Előadói személyiségének romantikus oldala például teljesen kibontakozhatott legújabb, A Love­some Thing című sorlemezén, amelyet a csodás zongoristával, Geri Allennel kettesben vett fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.