Kiállítás

Egymás közt

Női kvóta 01 – Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből

Kritika

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Kérdés, hogy miért kell a „női alkotásokat” külön kezelni, de erre a tények alapján könnyű a válasz: a múzeum 35 évvel ezelőtti indulásakor a gyűjtemény darabjainak mindössze 3 százalékát készítették nők. Azóta ez az arány 30 százalékra nőtt, de még mindig nem tükrözi a képzőművészet területén a valós és kívánatos reprezentációt. Különösen annak fényében nem, hogy a művészeti képzésben ma már messze több a női hallgató, és ez igaz a hagyományosan „férfiszakmának” számító építészetben is. Az okok szerteágazók, például biztosan számít, hogy a művészpálya nem feltétlenül jár anyagi elismertséggel.

Az elnőiesedés óhatatlanul szemléletváltással jár, még akkor is, ha a végzett hallgatók gyakran racionálisabb életstratégiát választanak, és pályát váltanak; egyre inkább felértékelődik az elfogadás, az empátia, a gondoskodás, a rugalmasság. Erő alapú civilizációban élünk, de világos, hogy a jelenlegi ökológiai, geopolitikai, társadalmi és szociális konfliktusokat erőből aligha lehet megoldani. Egy ilyen „új világrendben” a nők szerepe törvényszerűen más lesz, elég arra gondolnunk, hogy például a legfiatalabb, már aktív generáció számára lassan értelmezhetetlen a klasszikus harcos és provokatív feminizmus, azt sem szeretik, ha szakmájukban nőként tekintenek rájuk.

A Ludwig Múzeum Női kvóta című kiállításának első része még azt az időszakot, illetve pozíciót idézi, amikor az alkotók számára küzdelmet jelentett, hogy a férfiakkal azonos rangot vívjanak ki maguknak a művészeti szcénában. Szipőcs Krisztina kurátori koncepciója egyértelmű: a válogatás szembeállítja a passzív és az aktív női szerepet a művészetben – az előbbi évszázadokon át arra kárhoztatta a nőket, hogy alanyai helyett a tárgyai legyenek a művészi alkotásnak; modellként, múzsaként, de semmiképpen sem alkotóként. A kiállítás erős felütéssel indít, a művészettörténet legkülönbözőbb korszakából származó, különféle női aktok reprodukcióit állítja párhuzamba Nagy Kriszta Tereskova 1998-as Kortárs festőművész vagyok című művével, amelyen az alkotó nyilvánvalóan provokatív szándékkal a fogyasztói társadalom idoljaként jeleníti meg önmagát, pontosabban önmaga testét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.