Színház

Csupa áldozat

Médeia

Kritika

A Médeiát Kr. e. 431-ben mutatták be először Athénban és csúfosan megbukott, indítja útjára a monodrámát Karsai György, a magyar klasszika-filológia, színháztörténet és irodalomtörténet professzora. Rövid ismeretterjesztő kiselőadást tart a dráma hátteréről, egyebek közt arról, hogy hőseink hogyan szerezték meg az aranygyapjút Peliász király számára. Beszéde kihangosítva szól a fogadótérben, és akkor is, amikor a nézőtéren elfoglaljuk a helyünket.

Karsai a színpad szélén, az íróasztalánál ül. A fellépésein rendszeresen használt titulussal élve most is ő a beavató, ő vezeti be hallgatóságát a legtöbbet feldolgozott görög tragédia rejtelmeibe. Ám tudás és tekintély ide vagy oda, lassan komikussá válik a narráció, a direkt eltúlzott okoskodás. A játszók a legváratlanabb helyzetekben állítják meg a játékot, hogy a prof magyarázhasson az aktuális történés miértjéről, vagy épp háttér-információt adjon a látottakhoz. Ilyenkor a nézőtér fényei felgyulladnak, a szereplők kilépnek szerepükből, olykor ők maguk is reagálnak a magyarázatokra. Vicceskednek. Egyikük kiszól: „Gyuri, ezt most miért mondom?” A címszerepben Ágens (Gyimesi Ágnes Andrea) ősanyaként (a Médeia név jelentése egyébként férfiasság), energikusan játssza be a teret a szünet nélküli kétórás játékidő alatt. Kisugárzása az utolsó sorban is perzsel. Hangja viszont halk, szemben az est másik szereplőjének, Makranczi Zalánnak mennydörgésszerű orgánumával, aki Kreón korinthoszi királyként úgy lép a színre, hogy majdnem felugrunk a székünkből. Makranczi négy férfiszerepet játszik el, igen különbözőket. És bár királyként egy ezüst csík van a homlokára festve, jelezve a koronát, még ezekre a kis megkülönböztető jelzésekre sem lenne szüksége, annyira jellegzetesek a figurái.

A konfliktus ismert: Iászón, a férj, megelégelve Médeia domináns (férfias?) és a normákat áthágó viselkedését, szeretőt tart, akivel össze is házasodna, ha bosszúszomjas felesége hagyná. Bosszújához támogatót is talál a harmadik férfi személyében. A segítő alakításának köszönhetjük az este legviccesebb jelenetét, amikor Makranczi hősszerelmesként egyetlen percbe sűríti egy bájgúnár összes kliséjét. A negyedik férfiszerep a hírnöké. A hírnök az ókori görög drámákban a színpadon kívül lezajló történések, összecsapások elmesélője, míg az antik színjátszás másik fontos szereplőjének, a karnak a szerepét Ágens egy személyben hozza: az aktuális cselekményt dalaival kíséri. Szenteczki Zita rendező igyekezete, hogy behozza a térbe a spiritualitást, elsősorban Médeia pogányságának érzékeltetésére, izgalmas vállalkozás: Médeia egy, a rítusokban igen jártas barbár ősanyaként jelenik meg előttünk. Ágens jelmezében (díszlet és látvány: Petrányi Luca) underground boszorkány-királynőnek hat, Makranczi különböző arcfestései pedig a törzsi testfestésre hajaznak. A díszlet pogány oltára és megágyazott franciaágya a címszereplő két mozgatórugójára utal: a fekete mágiára és a férje iránti elköteleződésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.