Színház

Csupa áldozat

Médeia

Kritika

A Médeiát Kr. e. 431-ben mutatták be először Athénban és csúfosan megbukott, indítja útjára a monodrámát Karsai György, a magyar klasszika-filológia, színháztörténet és irodalomtörténet professzora. Rövid ismeretterjesztő kiselőadást tart a dráma hátteréről, egyebek közt arról, hogy hőseink hogyan szerezték meg az aranygyapjút Peliász király számára. Beszéde kihangosítva szól a fogadótérben, és akkor is, amikor a nézőtéren elfoglaljuk a helyünket.

Karsai a színpad szélén, az íróasztalánál ül. A fellépésein rendszeresen használt titulussal élve most is ő a beavató, ő vezeti be hallgatóságát a legtöbbet feldolgozott görög tragédia rejtelmeibe. Ám tudás és tekintély ide vagy oda, lassan komikussá válik a narráció, a direkt eltúlzott okoskodás. A játszók a legváratlanabb helyzetekben állítják meg a játékot, hogy a prof magyarázhasson az aktuális történés miértjéről, vagy épp háttér-információt adjon a látottakhoz. Ilyenkor a nézőtér fényei felgyulladnak, a szereplők kilépnek szerepükből, olykor ők maguk is reagálnak a magyarázatokra. Vicceskednek. Egyikük kiszól: „Gyuri, ezt most miért mondom?” A címszerepben Ágens (Gyimesi Ágnes Andrea) ősanyaként (a Médeia név jelentése egyébként férfiasság), energikusan játssza be a teret a szünet nélküli kétórás játékidő alatt. Kisugárzása az utolsó sorban is perzsel. Hangja viszont halk, szemben az est másik szereplőjének, Makranczi Zalánnak mennydörgésszerű orgánumával, aki Kreón korinthoszi királyként úgy lép a színre, hogy majdnem felugrunk a székünkből. Makranczi négy férfiszerepet játszik el, igen különbözőket. És bár királyként egy ezüst csík van a homlokára festve, jelezve a koronát, még ezekre a kis megkülönböztető jelzésekre sem lenne szüksége, annyira jellegzetesek a figurái.

A konfliktus ismert: Iászón, a férj, megelégelve Médeia domináns (férfias?) és a normákat áthágó viselkedését, szeretőt tart, akivel össze is házasodna, ha bosszúszomjas felesége hagyná. Bosszújához támogatót is talál a harmadik férfi személyében. A segítő alakításának köszönhetjük az este legviccesebb jelenetét, amikor Makranczi hősszerelmesként egyetlen percbe sűríti egy bájgúnár összes kliséjét. A negyedik férfiszerep a hírnöké. A hírnök az ókori görög drámákban a színpadon kívül lezajló történések, összecsapások elmesélője, míg az antik színjátszás másik fontos szereplőjének, a karnak a szerepét Ágens egy személyben hozza: az aktuális cselekményt dalaival kíséri. Szenteczki Zita rendező igyekezete, hogy behozza a térbe a spiritualitást, elsősorban Médeia pogányságának érzékeltetésére, izgalmas vállalkozás: Médeia egy, a rítusokban igen jártas barbár ősanyaként jelenik meg előttünk. Ágens jelmezében (díszlet és látvány: Petrányi Luca) underground boszorkány-királynőnek hat, Makranczi különböző arcfestései pedig a törzsi testfestésre hajaznak. A díszlet pogány oltára és megágyazott franciaágya a címszereplő két mozgatórugójára utal: a fekete mágiára és a férje iránti elköteleződésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.