Színház

Csupa áldozat

Médeia

Kritika

A Médeiát Kr. e. 431-ben mutatták be először Athénban és csúfosan megbukott, indítja útjára a monodrámát Karsai György, a magyar klasszika-filológia, színháztörténet és irodalomtörténet professzora. Rövid ismeretterjesztő kiselőadást tart a dráma hátteréről, egyebek közt arról, hogy hőseink hogyan szerezték meg az aranygyapjút Peliász király számára. Beszéde kihangosítva szól a fogadótérben, és akkor is, amikor a nézőtéren elfoglaljuk a helyünket.

Karsai a színpad szélén, az íróasztalánál ül. A fellépésein rendszeresen használt titulussal élve most is ő a beavató, ő vezeti be hallgatóságát a legtöbbet feldolgozott görög tragédia rejtelmeibe. Ám tudás és tekintély ide vagy oda, lassan komikussá válik a narráció, a direkt eltúlzott okoskodás. A játszók a legváratlanabb helyzetekben állítják meg a játékot, hogy a prof magyarázhasson az aktuális történés miértjéről, vagy épp háttér-információt adjon a látottakhoz. Ilyenkor a nézőtér fényei felgyulladnak, a szereplők kilépnek szerepükből, olykor ők maguk is reagálnak a magyarázatokra. Vicceskednek. Egyikük kiszól: „Gyuri, ezt most miért mondom?” A címszerepben Ágens (Gyimesi Ágnes Andrea) ősanyaként (a Médeia név jelentése egyébként férfiasság), energikusan játssza be a teret a szünet nélküli kétórás játékidő alatt. Kisugárzása az utolsó sorban is perzsel. Hangja viszont halk, szemben az est másik szereplőjének, Makranczi Zalánnak mennydörgésszerű orgánumával, aki Kreón korinthoszi királyként úgy lép a színre, hogy majdnem felugrunk a székünkből. Makranczi négy férfiszerepet játszik el, igen különbözőket. És bár királyként egy ezüst csík van a homlokára festve, jelezve a koronát, még ezekre a kis megkülönböztető jelzésekre sem lenne szüksége, annyira jellegzetesek a figurái.

A konfliktus ismert: Iászón, a férj, megelégelve Médeia domináns (férfias?) és a normákat áthágó viselkedését, szeretőt tart, akivel össze is házasodna, ha bosszúszomjas felesége hagyná. Bosszújához támogatót is talál a harmadik férfi személyében. A segítő alakításának köszönhetjük az este legviccesebb jelenetét, amikor Makranczi hősszerelmesként egyetlen percbe sűríti egy bájgúnár összes kliséjét. A negyedik férfiszerep a hírnöké. A hírnök az ókori görög drámákban a színpadon kívül lezajló történések, összecsapások elmesélője, míg az antik színjátszás másik fontos szereplőjének, a karnak a szerepét Ágens egy személyben hozza: az aktuális cselekményt dalaival kíséri. Szenteczki Zita rendező igyekezete, hogy behozza a térbe a spiritualitást, elsősorban Médeia pogányságának érzékeltetésére, izgalmas vállalkozás: Médeia egy, a rítusokban igen jártas barbár ősanyaként jelenik meg előttünk. Ágens jelmezében (díszlet és látvány: Petrányi Luca) underground boszorkány-királynőnek hat, Makranczi különböző arcfestései pedig a törzsi testfestésre hajaznak. A díszlet pogány oltára és megágyazott franciaágya a címszereplő két mozgatórugójára utal: a fekete mágiára és a férje iránti elköteleződésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.