Tévésorozat

GeneFizz

Florida Man

Kritika

Ki mondta, hogy véget értek a 70-es, 80-as évek?

Ha nem épp új sorozatok készülnek az ikonikus érára alapozva, akkor az akkortájt készültek spin-offjai, remake-jei árasztják el a képernyőt. Hiába, a legaktívabb fogyasztói korba lépők igénye szent, és mivel a nosztalgia az elme G pontja, így az ő gyerekkoruk (most épp ezen korszak) újraélesztése hozza jól a profitot. De vannak tartalmak, amelyek nem élnek túl direkt módon a lehetőséggel, inkább csak az akkoriban csúcsra fejlesztett formulát próbálják felhasználni a sikerhez. Ez persze lehet örvendetes azok számára, akik szerint ma már nem csinálnak jó filmeket, tévésorozatokat, míg mások feje felől már lassan elfogy a plafon, ahová a szemüket forgathatnák az állandóan visszatérő mintázatok miatt.

Létezik egy úgynevezett Florida Man birthday challenge, amelyben az év minden napjához helyi férfiak által elkövetett abszurditásokról szóló híreket csatoltak, így mindenki megnézheti, hogy az ő szülinapján vajon hamis géppisztollyal támadtak-e egy McDonald’s dolgozóira a kifogyott fagyi miatt, vagy inkább egy autónyi lopott levéllel hajtottak bele egy alpakkákat szállító utánfutóba. Egy ilyen környezetben nagyon amatőrnek kell lenni ahhoz, hogy kitűnjön valaki a tömegből, így Florida, a maga mindent elnyelni képes mocsaraival valódi bűnözőparadicsom. És kiváló táptalaj Mike Valentine-nak is, a volt rendőrnek, aki a szerencsejáték-függő múltjában felhalmozott adósságból szeretne menekülni, ezért elvállalja, hogy megkeresi a maffiavezér messzire szökött barátnőjét, Dellyt. A függő azonban sosem tud megálljt parancsolni, így – ha már ott van – megpróbálja megcsinálni a szerencséjét, amiben a még nála is simlisebb apja is segítségére van.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.