Tévésorozat

GeneFizz

Florida Man

Kritika

Ki mondta, hogy véget értek a 70-es, 80-as évek?

Ha nem épp új sorozatok készülnek az ikonikus érára alapozva, akkor az akkortájt készültek spin-offjai, remake-jei árasztják el a képernyőt. Hiába, a legaktívabb fogyasztói korba lépők igénye szent, és mivel a nosztalgia az elme G pontja, így az ő gyerekkoruk (most épp ezen korszak) újraélesztése hozza jól a profitot. De vannak tartalmak, amelyek nem élnek túl direkt módon a lehetőséggel, inkább csak az akkoriban csúcsra fejlesztett formulát próbálják felhasználni a sikerhez. Ez persze lehet örvendetes azok számára, akik szerint ma már nem csinálnak jó filmeket, tévésorozatokat, míg mások feje felől már lassan elfogy a plafon, ahová a szemüket forgathatnák az állandóan visszatérő mintázatok miatt.

Létezik egy úgynevezett Florida Man birthday challenge, amelyben az év minden napjához helyi férfiak által elkövetett abszurditásokról szóló híreket csatoltak, így mindenki megnézheti, hogy az ő szülinapján vajon hamis géppisztollyal támadtak-e egy McDonald’s dolgozóira a kifogyott fagyi miatt, vagy inkább egy autónyi lopott levéllel hajtottak bele egy alpakkákat szállító utánfutóba. Egy ilyen környezetben nagyon amatőrnek kell lenni ahhoz, hogy kitűnjön valaki a tömegből, így Florida, a maga mindent elnyelni képes mocsaraival valódi bűnözőparadicsom. És kiváló táptalaj Mike Valentine-nak is, a volt rendőrnek, aki a szerencsejáték-függő múltjában felhalmozott adósságból szeretne menekülni, ezért elvállalja, hogy megkeresi a maffiavezér messzire szökött barátnőjét, Dellyt. A függő azonban sosem tud megálljt parancsolni, így – ha már ott van – megpróbálja megcsinálni a szerencséjét, amiben a még nála is simlisebb apja is segítségére van.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.