Könyv

Diszkomfortirodalom

Gaál-Nyeste Katalin: Bőr. A testünk nem alku tárgya

Kritika

Még jó, hogy valaki a kezembe nyomta, különben nem biztos, hogy elolvasom. A címlap jellegtelen, a szerző neve ismeretlen, a kiadó kínálata pedig nagyon vegyes: például Ladik Katalin, Imre Flóra vagy Payer Imre kitűnő kötetei mellett olykor amatőrök könyveit is megjelenteti.

A Bőr szerzője sem éppen befutott író: ötvenen túl, úgy tűnik, ez az első kötete. A hátsó fülszöveg szerzője, a néhai Kálmán C. György meglehetősen tartózkodó ajánló szavai mintha egy olyan lektori véleményből származnának, amelynek azért lennének kritikusabb megállapításai is. Bartók Imrének az első fülön olvasható írása, körülbelül egy Visszhang-kritika terjedelmében, már sokkal lelkesebb és meggyőzőbb.

A kötetben rövid prózák vannak, tizenöt kis ciklusban összesen százötvenhárom, amelyek között akad kétsoros is, de a legterjedelmesebb sem foglal el többet négy oldalnál.

Van a tárcanovellának egy típusa, amely nem több, mint magtejes latték komfortos kortyolgatása mellé szánt, semmire sem kötelező pillanatfelvétel, amelyben az író apró tragédiát csillant fel, vagy épp előítéleteinkkel szembesít – de csak módjával, ott, a latte mellett. Gaál-Nyeste Katalin írásai ezzel szemben radikálisan viszonyulnak az olvasók komfortirodalom-igényéhez: nem vesznek róla tudomást ugyanis.

Terjedelmüknél fogva ezek a szövegek is pillanatképek, de mintha ultrahanggal vagy MRI-vel készültek volna. A rajz, amit látunk, az embert nem szerethető vagy épp ellenszenves esendőségében ábrázolja: a mintázat már-már a humán közeg alatti tartományokból van megvilágítva, a szereplők mintha preparált békacombok lennének, az írások csekély térfogatában olykor csupán néhány rángásnyi gesztusra ítélve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.