Kiállítás

Színlenyomatok tudatunk tájaihoz

Vető Orsolya Lia: Gentle Radiation

Kritika

2017 körül készített Plantscape című sorozatánál Vető Orsolya Lia még virágcsendéletekből indult ki, amelyeknek pasztelles és élénk színkavalkádját absztrakt foltig elmosódottan vagy éppen a realizmust súrolva jelenítette meg a vásznakon.

2019-ben (Funky-sorozat) aztán történt egy markáns váltás, a virágcsokrok ábrázolását felváltották az absztrakttá váló, mikroorganizmusokra emlékeztető, gesztusalapú ecsetvonások. De nem csak a figurálistól az absztraktig tett meg egy határozott lépést, a kép belső szerkezetét is radikálisan megváltoztatta. A korábban premier plánban ábrázolt előtérből és a fátyolos pacákba burkolózó háttérből álló műveinek képterét most már számos, egymásba örvénylő és egymáson keresztül lebegő réteg fedi. Az eredményt látva lehetetlen a szemünknek megtalálnia, hogy mit emeljen ki előtérként, és mit homályosítson el, mert egyszerre van előttünk mindkettő. A színek és formák pufi amőbákra emlékeztetnek, és mindezek textúrája is izgatja a vizuális észlelésünkből táplálkozó fantáziánkat. A festményeken alapból pasztózusan halmozódik az olaj- és/vagy akrilfesték, azaz a vastag felhordás miatt szinte domborzati viszonyok keletkeznek a sík képen, a tapinthatóság érzését keltve.

A Biophilia képein (2020) a hagyományos festészeti kellékekkel (ecsettel, spaklival) felvitt lenyomatokon kívül Vető a digitális képalkotás eszközeit is használta. Szerkesztőprogrammal újabb rétegeket tervezett meg különféle vastagságú és átláthatóságú festőeszközzel, hogy aztán egy transzfer eljárással a kinyomtatott mintát „átfénymásolja” a vászonra. Ezek annyira összekeverednek az olaj- és akrilfesték eltérő mintájú és így különböző textúrát eredményező nyomaival, hogy érzékelésünk nehezen tudja eldönteni, analóg vagy digitális módon készült képet nézünk-e valójában. A segítségünkre két dolog szolgál: tényleg valós tárgyakat „élhetünk meg”, és a befogadás erejét fokozza a színes formák intenzitása, ritmikus mozgása, váltakozó transzparenciája, és az, hogy szinte testi érzeteket idéznek elő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.