Kiállítás

Színlenyomatok tudatunk tájaihoz

Vető Orsolya Lia: Gentle Radiation

Kritika

2017 körül készített Plantscape című sorozatánál Vető Orsolya Lia még virágcsendéletekből indult ki, amelyeknek pasztelles és élénk színkavalkádját absztrakt foltig elmosódottan vagy éppen a realizmust súrolva jelenítette meg a vásznakon.

2019-ben (Funky-sorozat) aztán történt egy markáns váltás, a virágcsokrok ábrázolását felváltották az absztrakttá váló, mikroorganizmusokra emlékeztető, gesztusalapú ecsetvonások. De nem csak a figurálistól az absztraktig tett meg egy határozott lépést, a kép belső szerkezetét is radikálisan megváltoztatta. A korábban premier plánban ábrázolt előtérből és a fátyolos pacákba burkolózó háttérből álló műveinek képterét most már számos, egymásba örvénylő és egymáson keresztül lebegő réteg fedi. Az eredményt látva lehetetlen a szemünknek megtalálnia, hogy mit emeljen ki előtérként, és mit homályosítson el, mert egyszerre van előttünk mindkettő. A színek és formák pufi amőbákra emlékeztetnek, és mindezek textúrája is izgatja a vizuális észlelésünkből táplálkozó fantáziánkat. A festményeken alapból pasztózusan halmozódik az olaj- és/vagy akrilfesték, azaz a vastag felhordás miatt szinte domborzati viszonyok keletkeznek a sík képen, a tapinthatóság érzését keltve.

A Biophilia képein (2020) a hagyományos festészeti kellékekkel (ecsettel, spaklival) felvitt lenyomatokon kívül Vető a digitális képalkotás eszközeit is használta. Szerkesztőprogrammal újabb rétegeket tervezett meg különféle vastagságú és átláthatóságú festőeszközzel, hogy aztán egy transzfer eljárással a kinyomtatott mintát „átfénymásolja” a vászonra. Ezek annyira összekeverednek az olaj- és akrilfesték eltérő mintájú és így különböző textúrát eredményező nyomaival, hogy érzékelésünk nehezen tudja eldönteni, analóg vagy digitális módon készült képet nézünk-e valójában. A segítségünkre két dolog szolgál: tényleg valós tárgyakat „élhetünk meg”, és a befogadás erejét fokozza a színes formák intenzitása, ritmikus mozgása, váltakozó transzparenciája, és az, hogy szinte testi érzeteket idéznek elő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.