Dobosviccek

Dave Rowntree: Radio Songs; Philip Selway: Strange Dance

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Elég komoly mozgás tapasztalható mostanában a Blur háza táján: nemsokára turnéra indul a zenekar, emellett Damon Albarn elkészítette a legújabb Gorillaz-lemezt, Graham Coxon gitáros The Waeve nevű projektjével aktív, de Dave Rowntree dobos is előrukkolt az első saját albumával. Utóbbi nem számít túlságosan prominens figurának, pedig rengeteg mindennel foglalkozott már a Blur mellett: IT-s diplomája van, elvégezte a jogot is, jelenleg csillagászatot tanul. Ezenkívül van repülőgép-vezetői és -oktatói engedélye, animációs céget visz, és korábban önkormányzati képviselő volt Norfolkban. A zenekar legutóbbi nagy szünete alatt, vagyis a 2010-es évek második felében nekiállt filmzenéket készíteni sorozatokhoz és dokumentumfilmekhez (a 2018-as Bros zenéjét is részben ő jegyzi), és a Covid alatt úgy érezte, hogy megérett az idő egy szólóalbum elkészítésére is.