Könyv

Érc és élc

Várady Szabolcs: Válogatott versek; Alkalmi

Kritika

Nagy költő, csak alig van verse, tartja a közkeletű vélekedés Várady Szabolcsról. Erre az idén, a szerző 80. születésnapjának évében két kötettel is bővült az életmű. A két könyv (még mindig csak a költő ötödik és hatodik kötete) ráadásul nagyszerűen kiegészíti egymást.

A csaknem száz költeményt felvonultató Válogatott verseket maga Várady állította össze, szabad kézzel, nem ragaszkodva a megjelenések időrendjéhez. Közöl kilenc új verset is, a korábbiak egy részét pedig szövegváltoztatásokkal adja közre. A filológiai kérdéseknél érdekesebb, hogy mit kínál e roppant jelentős költészet e válogatott verseskötet révén a szélesebb olvasóközönségnek. Elsősorban persze rendkívül elegáns, bámulatos formakultúrájú, a magyar modern és posztmodern líra legjaván iskolázott és annak hagyományait egyenrangúan folytató verseket. Várady Szabolcsnak a jelek szerint Petri György volt a legfontosabb barátja és költőtársa, és bár az én és a nyelv válsága, illetve a történelem deprimáló hatalma nem olyan élesen jelenik meg nála, mint Petrinél, nagyon is áthatja költészetét, ezt az élőbeszédtől finoman elemelt, hétköznapi helyzetekből kiinduló, ugyanakkor a banalitásokon mindig felülemelkedő, ám mindenféle blöfftől, obskúrusságtól, nagyotmondástól tartózkodó, világos értelmű, tiszta lírát. A válogatáskötetből nem maradtak ki az ikonikus versek (Székek a Duna fölött, Te megjelensz-e?, P. Gy.), a kevésbé nagy ívű, tömörségükben kiváló kis nagy versek (Búcsú, Döntetlen) és a ritkán emlegetett, titkos nagy versek sem (mint az elmúlt évtizedek egyik legnagyszerűbb anyaverse, az Egy idegen vagy a gyönyörű Trezor). Üdvözlendő, hogy az erős Pilinszky-hatást termőre fordító korai szerelmes versek éppúgy helyet kaptak, mint a legutóbbi, 2019-es De mennyire kötet Beérkezett üzenetek című ciklusa, amely amolyan talált szövegként e-mailekből állítja össze a 2010-es év abszurd krónikáját – talán ez a Várady-líra két poétikai véglete. Köztük pedig ott sorakoznak a visszafogott, oldott énversek, a filozofikus-nyelvjátékos költemények, a meglepő álomversek vagy épp a költői formagyakorlatok.

Nagyszerű a kötet felépítése is, remek döntés, hogy a Mondd csak került az élére. E dalszerű, a megszólításból táplálkozó, visszatekintő vers csak úgy dúskál a felüdítő emlékekben, miközben számot vet az emlékezés ingatagságával, megbízhatatlanságával („Felötlik és elvillan, itt van és nincs”), és már csak ezért sem enged az édeskés nosztalgiának – mintegy a vers csúcspontján egy joviális élőbeszédszerű fordulattal újrakezdi az egészet („Na szóval, emlékszel-e a tujára?”). A vers szépen demonstrálja Várady egész költészetére jellemző hangoltságot, a múlt kisebb-nagyobb emlékeiben elmerülő, azoktól megihletett, ugyanakkor az emlékezés örömét és szépségét fanyar öniróniával ellenpontozó magatartást. És ha már emlékezés, nem maradhattak ki a kötetből azok a társasági versek sem, amelyek Várady költészetének meghatározó vonulatát alkotják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.