Animációs film

Ja, ezt láttam már moziban

Máli Csaba – Pálfi Zsolt: Csongor és Tünde

  • 2025. április 29.

Kritika

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Nem tudjuk, milyen lett volna az ő olvasatában a humort és játékosságot bár nem nélkülöző, de a mélyére tekintve mégiscsak éjsötét színmű (nem véletlen, hogy benne a megtestesülő Éj mondja ki a szerző mindent átértékelő szavait az emberi lét hiábavalóságáról), és most, hogy figura- és háttérterveinek, valamint forgatókönyvének felhasználásával tanítványai elkészítették a Csongor és Tünde című filmet – már nem is fogjuk megtudni. Ugyanis.

Ha a nem győzöm hangsúlyozni, milyen jelentős alkotó Dargay ötlete volt infantilizálni nem csak a történetet, de a hangvételt is, akkor jobb lett volna az asztalfiókban hagyni a tervet. Ha meg a voltaképpeni alkotók találták ki a dramaturgiát, kardinális helyeken avatkozva be Vörösmarty művébe (már a kezdésnél a várából kiszökő, unatkozó királyfival, aki pont nem járt be „Minden országot”, „Minden messze tartományt”, kimegy picit levegőzni, és máris a csodás almafánál találja magát), az méltatlan Dargayhoz. Nem azokat a kérdéseket veti fel a film, amelyeket a filozofikus, az egzisztencializmust száz évvel megelőző „egzisztencialista” dráma az emberi választások értékéről és értelméről (Tünde a halált is választja, amikor Csongort választja), hanem végigrohan a sztorin, azon igyekezve, hogy követhető, befogadható legyen a történet alsósok számára is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.