Film

Kanyargós utakon

Hamagucsi Rjúszuke: Vezess helyettem

Kritika

E melankolikus, komótos film egyszerűnek látszik. A gyászba dermedt Kafuku, aki két éve vesztette el feleségét, Hirosimába utazik, hogy nemzetközi szereplőgárdával megrendezze a Ványa bácsit.

Hamagucsi Murakami Haruki novellájából dolgozott (magyarul a Férfiak nő nélkül című kötetben jelent meg), az írás még a filmnél is egyszerűbb: Kafuku egy autóban utazik, miközben elmeséli csalfa felesége történetét a szótlan sofőrnek. Hamagucsi alaposan kitágítja az eredeti koncepciót, bőven merít Murakami nyugatos kulturális utalásaiból, és egy egész tükörlabirintust épít a Vezess helyettemből.

Első ránézésre talán hosszúnak tűnhet a háromórás játékidő, de ha számba vesszük hányféle motívummal (és azok variációival) dolgozik Hamagucsi, megértjük, hogy miért van szüksége ennyi időre. Az expozíció mindjárt negyvenperces: itt bontakozik ki Kafuku és Otó különös házassága. A pár látható harmóniában él, szexuális életüket egy furcsa, izgató játék fűszerezi. A nő az orgazmus felé közeledve történeteket sző, amelyeket két sóhaj között megoszt Kafukuval. Ébredés után ezekre már nem emlékszik, de a férfi feleleveníti őket, hogy Otó forgatókönyvet írhasson belőle egy tévécsatornának. Bár a rítus látszólag összekapcsolja a párt, házasságukra két dolog is árnyat vet. Kislányuk négyéves korában meghalt, ezután Otó elveszti ihletét, szenvedélyét, és más szeretőket keres Kafuku mellé (általában tévésorozatai férfi színészeit). A férfi tud az afférokról, de nem szól; amikor viszont a nő váratlanul meghal, nem hagyja nyugodni a kérdés, hogy kötődése ellenére miért keresett más férfiakat. A kétely gúzsba köti Kafukut, akinek csak szeretett tűzpiros Saabjuk marad és Otó kazettája, amelyen a Ványa bácsi sorait olvassa. A férfi csak az autóban és a szalagot hallgatva talál nyugalmat; ha tehetné, valószínűleg örökre így töltené az idejét. Hamagucsi mélyére ás a Murakami novelláiban rejlő mélységes férfiúi értetlenségnek: Kafuku racionálisan szeretné felfogni a hűtlenség okát és felesége látszólag ellentmondásos viselkedését. Ahogy neki, úgy a nézőnek is titok marad Otó. Három óránkba telik, míg vele együtt elfogadjuk, hogy a titok nem titok, hanem csak mezei emberi komplexitás; Hamagucsi türelemmel kalauzol minket az úton.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.