Kritika

Christoph Ransmayr legújabb magyarul megjelent könyvét nevezték már útikönyvnek, afféle szabálytalan memoárnak egy világutazó tollából, de definiálták vaskos novellagyűjteménynek és rendhagyó regénynek is. Ez az utazó azonban hiába látja a világ legkülönlegesebb helyeit és figuráit, nárcisztikusan folyton ugyanazt keresi, bárhová is megy – saját magát.

Ahogyan a Sing Singben a fegyveres rablásért, kábítószer-kereskedésért, sikkasztásért elítélt emberek ötletelnek, sőt táncra is perdülnek, az segít meglátni a súlyos figurákba temetett gyermeket, akiből annyi minden lehetett volna – s talán lehet is még.

Gilles Ségal először 1984-ben bemutatott A bábjátékos című darabjának fókuszában a holokauszt áll. Balázs Zoltán rendező a debreceni Csokonai Színház alkotóival egyszerre látványos és intim produkciót rakott össze a darabból.

Arnold Schönberg azért fontos zeneszerző, mert beteljesítette a zenei fejlődésnek azt a fordulatát, amelyet – ha merészek vagyunk – Bach „jól hangolt” zongorája óta ígért a zenetörténet.

A magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alakjának életművéből most négy alkotás látható a Vintage Galériában, megtekintésekor fontos, hogy néha háttérbe toljuk mentális beidegzettségeinket.

A sorozat számtalan olyan munkafolyamatot megmutat, amilyeneket egyébként esélyünk sem lenne látni. Kritika.

Leigh Whannell filmjében a zoonózisként ábrázolt vérfarkaskór a mérgező maszkulinitás és a generációkon át öröklődő erőszakos mintázatok leképezése.

Az Emma és a halálfejes lepke minden tekintetben úttörő jelentőségű: olyan film még nem volt, amely a Kárpát-medencében élő népek kölcsönös gyűlöletének kontextusába helyezte volna a zsidóság elpusztítására irányuló bűncselekmény-sorozatot.

Nem egyértelmű, hogy Halina Reijn filmjét, a Jókislányt a valódi gondolatébresztés motiválja, vagy csak alibit keres az erotikus thrillerhez.

Volt idő, amikor hasonló témákkal kapcsolatban például hozzáértő szakembereket is megkerestek. Ezek az idők nyilvánvalóan elmúltak – írja Krusovszky Dénes a népszerű podcast adásáról.

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét.

Négy éve jelent meg A magyar romantika ikercsillagai című kötet Jókai Mór és Petőfi Sándor kapcsolatáról.