Kiállítás

Más megvilágításban

More Than Human

Kritika

A múzeum negyedik tematikus tárlata már a címével egyértelművé teszi, hogy az itt kiállított művek elsősorban azt szeretnék megmutatni, hogy az ember is csak egyetlen entitás a minket körülvevő „sok mindenből”, és emiatt a szerepünket újra kellene gondolnunk.

A kurátori koncepció arra épül, hogy az ember túlzott antropocentrizmusa hibás perspektívát hordoz, nem tett jót sem a környezetünknek, sem önmagunknak, hogy saját magunkat tartjuk a létezés mércéjének és centrumának. A csillagászoknak köszönhetően egy ideje már tudjuk, hogy nem a Föld, sőt még csak nem is a Nap a világ közepe. Mára az ökológiai válságok, a tömeges fajkihalások teljesen átrendezik a világról alkotott képünket. A kiállítás címe azokra a világokra, érzékelési módokra és együttélési lehetőségekre utal, ahol élő organizmusok és mesterséges entitások (technológiák, algoritmusok és szenzorhálózatok) szoros és kölcsönösen egymásra ható viszonyrendszerben állnak egymással. Ez perspektívaváltás és nem kritikátlan zöld romantika. Leginkább reflexiók és kérdésfelvetések sora arról, miként lehetséges a felelős együttélés. A tárlat azt vizsgálja, hol húzódik az ember szerepe ebben a rendszerben: uralkodóként, parazitaként vagy partnerként veszünk részt az „egészben”. A kiállítás a fény, az idő, a tér, az anyag és az interakció médiumain keresztül bontja szét az antropocentrikus látásmódot. Vannak élményalapú, zsigeri szinten ható művek, amelyek kibillentenek az egyensúlyunkból, és a valóságérzékelésünket is megkérdőjelezik, mellettük kutatásalapú, tudományos háttérrel rendelkező és természeti jelenségeket érzékletesen felmutató konceptuális munkák láthatók. Egyetlen műben sem bukkan fel az ember, a Hold utcai piaccsarnok egykori nyüzsgő világa kihalt laboratóriumi térré változott.

Az anyag a technológia és a természet viszonyát új megközelítéssel vizsgálja, olyan műveket mutatva be, amelyek apokalipszis helyett valamiféle megoldást is kínálnak, sokféle irányt felmutatva. Néhány alkotás „rávilágít” arra is, hogyan működik a More Than Human perspektíva a gyakorlatban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.