Kiállítás

Más megvilágításban

More Than Human

Kritika

A múzeum negyedik tematikus tárlata már a címével egyértelművé teszi, hogy az itt kiállított művek elsősorban azt szeretnék megmutatni, hogy az ember is csak egyetlen entitás a minket körülvevő „sok mindenből”, és emiatt a szerepünket újra kellene gondolnunk.

A kurátori koncepció arra épül, hogy az ember túlzott antropocentrizmusa hibás perspektívát hordoz, nem tett jót sem a környezetünknek, sem önmagunknak, hogy saját magunkat tartjuk a létezés mércéjének és centrumának. A csillagászoknak köszönhetően egy ideje már tudjuk, hogy nem a Föld, sőt még csak nem is a Nap a világ közepe. Mára az ökológiai válságok, a tömeges fajkihalások teljesen átrendezik a világról alkotott képünket. A kiállítás címe azokra a világokra, érzékelési módokra és együttélési lehetőségekre utal, ahol élő organizmusok és mesterséges entitások (technológiák, algoritmusok és szenzorhálózatok) szoros és kölcsönösen egymásra ható viszonyrendszerben állnak egymással. Ez perspektívaváltás és nem kritikátlan zöld romantika. Leginkább reflexiók és kérdésfelvetések sora arról, miként lehetséges a felelős együttélés. A tárlat azt vizsgálja, hol húzódik az ember szerepe ebben a rendszerben: uralkodóként, parazitaként vagy partnerként veszünk részt az „egészben”. A kiállítás a fény, az idő, a tér, az anyag és az interakció médiumain keresztül bontja szét az antropocentrikus látásmódot. Vannak élményalapú, zsigeri szinten ható művek, amelyek kibillentenek az egyensúlyunkból, és a valóságérzékelésünket is megkérdőjelezik, mellettük kutatásalapú, tudományos háttérrel rendelkező és természeti jelenségeket érzékletesen felmutató konceptuális munkák láthatók. Egyetlen műben sem bukkan fel az ember, a Hold utcai piaccsarnok egykori nyüzsgő világa kihalt laboratóriumi térré változott.

Az anyag a technológia és a természet viszonyát új megközelítéssel vizsgálja, olyan műveket mutatva be, amelyek apokalipszis helyett valamiféle megoldást is kínálnak, sokféle irányt felmutatva. Néhány alkotás „rávilágít” arra is, hogyan működik a More Than Human perspektíva a gyakorlatban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.