Kiállítás

Mert ez műanyag

Kádár (játék)katonái

Kritika

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

B. Szabó János történész, kurátor merész, nagy ívű programot valósított meg, amelyben a játékkatona- és játékfegyver-gyártás komplett modern kori története, evolúciója is feltárul. Teremről teremre haladva, a falakon gazdagon adagolt olvasnivaló rávilágít, milyen világtörténelmi események, forró- és hideg-, lokális és világháborúk ihlették meg a játékgyártókat. Az is nyilvánvaló lesz, hogy a játékkatona-gyártás sosem volt ártatlan üzlet, elvégre megfelelő kontextusba helyezve mindig remekül szolgálhatja az ifjúság felkészítését a jövő háborúira.

A kiállítás azt is precízen dokumentálja, ahogy a valódi, konkrét történelmi sérelmek által olajozott konfliktusok (világháborúk, polgárháborúk) helyett idővel inkább a mozi és tévé kínálta, kevesebb sebet feltépő fiktív konfliktusokat játszatták újra a gyerekekkel, műanyag jedikkel és birodalmi rohamosztagosokkal. S hát a baráti Lengyelország e tárlaton is felvonultatott játék katonáit is erősen inspirálták a hatvanas-hetvenes években a magyar mozikban és a tévében is sűrűn vetített Sienkiewicz-adaptációk (Özönvíz, A kis­lovag, Keresztes lovagok).

A magyar játékkatona-gyártás rendre késésben volt a nemzetközi tendenciákhoz képest, az állami játékipar szándékosan nem is törekedett arra, hogy leüsse legalább a legnyilvánvalóbb, kínálkozó ziccereket (Egri csillagokA Tenkes kapitánya).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.