Tévésorozat

Farkas farkasnak embere

Az angolok

Kritika

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ám a nagy horderejű, szélsőséges figurákkal és a szekérnyi klisével előadott tanulság nem olyasmi, ami a finomítást és az egyre kisebbet, hétköznapibbat éltető újkor támogatna, így, aki mégis ilyen tartalom gyártására adja a fejét, egyfajta polgári engedetlenséget kezdeményez. Most még csak szórványosan van ugyan jelen az efféle zendülés, de – különösen A kutya karmai köztben megvívott csata sikerén felbuzdulva – valószínűleg újabb és újabb csapatok csatlakoznak majd a felkeléshez, hogy legalább egy kis részét visszanyerjék annak a vászonterületnek, amely egykor szinte csak az övék volt.

Telepesek, állattartók, bevándorlók, marhabárók és indiánok számos csoportja alkotja a 19. század végi Wyoming közösségét, akik a végtelennek tűnő földeken viszonylag békében megférnek. Az egymás mellett heverő kártyákat azonban szoros pakliba rendezik a fogyatkozó erőforrások, az önkényesen kialakuló hierarchia pedig értelemszerűen forrongásokat okoz. Ebben a környezetben igyekszik „haza” Eli Whipp, a leszerelt amerikai katonák legbennszülöttebbje, és a mindenre elszánt, vagyonos Cornelia Locke. De mi lehet a közös egy pawnee indiánban és egy finom angol úrihölgyben? Az elnyomatás. Ebből pedig a vadnyugaton akad bőven. Az érintettek mentségére legyen mondva, hogy nem centralizált gyűlölködés folyik, itt mindenki támad mindenkire, aki a földjét vagy a bevételét veszélyezteti. Telepes a tehetősre, tehetős az indiánra, indián az indiánra, fehér a fehérebbre, futó sólyom az ülő farkasra. De ahol rivális van, ott szövetséges is, és kevés szorosabb kötelék van annál, amelyet a közös gyűlölet fonni tud.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.