Színház

Mi vagyunk a Titanic

Ki ölte meg az apámat?

Kritika

„Uraim, megtiszteltetés volt önökkel játszani!” – hangzik el kétszer is az idézet a Titanic című filmből; másodjára már egyértelműen a közös alkotás és játék örömére vonatkozik, ami valóban csak úgy sugárzik az előadásból és a színészekből. Talán éppen ennek az intenzív és pontos együtt lélegzésnek, egymásra figyelésnek köszönhető, hogy ez a sokféle eszközzel dolgozó, témájában is szerteágazó produkció, amely a francia falutól a magyar parlamentig, az érzelmestől a kiáltványszerűig ugrál, mégis magától értetődően egységesnek tűnik fel.

A produkcióban a 2022-ben végzett színművész-bábszínész osztály tagjai játszanak. A két rendező, Kovács Domokos és Szenteczki Zita maguk is bábszínészként, illetve bábrendezőként végeztek. Talán a bábos szemlélet hozza be az előadásba azt a frissességet, amely prefabrikált eszközök helyett elrugaszkodottabb, bátrabb és olykor persze vitatható megoldásokkal dolgozik.

Az egyik ilyen merész húzás az, hogy a monologizáló alapanyagot kórusművé adaptálták az alkotók (dramaturg: Bíró Bence). Édouard Louis a magyarul eddig meg nem jelent, önéletrajzi regényében (Qui a tué mon père) lényegében az apjának állít emléket. Annak a bántalmazó apának, aki megnyomorította a melegségére korán ráébredő Louis gyermekkorát, és aki a lecsúszó munkásosztály tagjaként maga is megnyomorodott a generációkon át öröklött szegénységtől, alkoholizmustól, majd aki élete második felében a megértés szándékával fordul a fia felé. A szerző maga is belátja, hogy első generációs értelmiségiként az apja helyett kénytelen beszélni. Van valami empatikus és felemelő abban a gesztusban, hogy az előadás viszont egy egész közösségnek adja át a szót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.