Koncert

Minden tisztelettel

Pearl Jam

Kritika

A grunge utolsó állócsillaga, a Pearl Jam több mint 30 év után is az egyik legmegbízhatóbb koncertzenekar maradt, annak ellenére, hogy igazán jó albummal utoljára 2006-ban jelentkeztek.

Fellépéseiket önmagában nem is a zenei teljesítmény teszi egyedülállóvá, hanem az, ahogy minden rezdülésükkel érzékeltetik, hogy náluk jobban kevés zenekar tiszteli a közönségét. A mai napig egyedi posztert és pólót terveztetnek koncertjeikre erre felkért művészekkel, de a bulik hossza is a közönség kiszolgálásának vágyáról és öröméről árulkodik. A budapesti 2 óra 15 perces játékidő és a különösen hosszúnak ható ráadás a Pearl Jamnél alapvetés, én először 2018-ben láttam őket Krakkóban, ott legalább két és fél órát lenyomtak.

Koncertjeik másik különlegessége a megdöbbentően széles dalrepertoár. A kultikus bemutatkozó albumról, az 1991-es Tenről talán zendüléstől tartva nagyjából mindig játsszák az Even Flow-t, az Alive-ot és a Porch-ot, és az épp aktuális legfrissebb lemezről is van néhány stabil szám, de ezt leszámítva teljesen megjósolhatatlan a setlist. Az Arénában is bőséggel kerültek elő mostanában ritkábban játszott darabok, úgymint a ½ Full, az I’m Open, az I Am Mine vagy a Brain of J.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.