Film

Ne zavarjanak, lázadok

Fabricius Gábor: Eltörölni Frankot

  • SzSz
  • 2021. október 20.

Kritika

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

A nyolcvanas évek elején járunk, abban a lángossal és Trabanttal szegélyezett évtizedben, amelyre egyes, a valósággal tiszteletteljes, ám szerfelett távoli kapcsolatot ápoló nyilatkozók, filmrendezők, celebveteránok szerint ma már legtöbben gejl nosztalgiával gondolnak vissza (nem). Mert aki viselkedett és nem nagyon mocorgott, annak akadt munka, lakás, Balaton – érvelnek szerintük sokan a mai napig a Kádár-korszak mellett (kevesen érvelnek így). S aki nem illeszkedett be tökéletesen a vidéki kockaházba, vagy a fővárosi panellakásba, az könnyen a legvidámabb barakkon kívül találta magát – hát, persze. Ilyen ember Frank is, aki véletlenül pont egy punkzenekarban énekelt akkoriban, de épp gondolkodhatott volna társadalmi kérdésekről, írhatott volna fiatalokat izgató novellákat, vagy tüzelhette volna korosztályát versben is – velük, azaz az írókkal, költőkkel, szabadgondolkodókkal egy sajkában ringatózik főhősünk a gulyáskommunizmusban, amely szegény ugyan már recseg-ropog, de a vége egyelőre nem látszik. Mesék a ködből.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.