Könyv

Nincs orruk

Melania G. Mazzucco: Az építésznő

Kritika

Egy regény úgy is lehet kiszámíthatatlan, ha minden szereplője valóságos személy. Az építésznő egyik, 17. századi történetszálában szakadatlanul festenek, írnak, építenek szent meg­győződéssel. A másik, 19. századi szálnak a köztársaság szabadságháborúja, az öldöklés a fő eseménye. 

A helyszín és a díszlet jórészt ugyanaz. Látjuk az épülést és a pusztulást, a stukkóval díszített, nagy műgonddal felhúzott falak kétszáz évvel később szimpla fedezékként szolgálnak. Az alkotás ugyanúgy gyötrelemmel jár, mint a rombolás. Nyilvánvaló, hogy még Rómában sincs szükség annyi új képre, szoborra, palotára, vásári komédiára, amennyi megszületik, de azért a munka nem áll meg, jöhet járvány, árvíz. A kifinomult szépérzék nemigen teszi jobbá a tehetős embere­ket, és a legtöbb művész karrierista vagy irigy kutya. Az örök városban Galileit elvi alapon szekálják, miközben van olyan pápa is, akit érdekel a bolygók állása. A nagyúr kocsija az esőben a szűk utcán szembemegy a temetési menettel, fellöki a koporsóvivőket, kiesik a halott, de a hintó a tekintélyelv miatt nem hátrálhat. A nagy ember fullajtárja később segítséget ajánl, hazafuvarozza a temetésről a nőket, és a figyelmességet illik elfogadni. Bigott férfivilág. Nő nemigen lehet építész, ha nem templomot tervez, jobb, ha más neve alatt dolgozik. Egyedül nem mehet el megnézni egy-egy új épület avatását sem, mert férfi kísérő nélkül nem mozdulhat ki. Közben megdöbbentő tüneményként, belibeg Rómába Krisztina svéd királynő, aki katolizált, a szabadságot keresi, és nem érti, hogy a legtöbb, a társaságába került nővel miért nem lehet értelmesen elbeszélgetni. Mintha nem látná, hogy az egyetlen szabadság, ami a nőknek megadatik – legalábbis az arisztokratáknak, és francia földön – a szabadosság. Róma rettenetes bolygó, amelyet nem lehet elhagyni, csak megismerni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.