Kiállítás

Ott repül a kismacska!

Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896–1967

Kritika

A francia fotóművészet harmincas évektől jegyzett alkotója Landau Erzsébet néven született egy jómódú kereskedőcsaládban. Kezdetben Máté Olgánál tanult, s már 1919-ben (23 évesen) megnyitotta első, gyerekportrékra szakosodott műtermét. 

Budapesten több díjat is elnyert (a kiállításon megcsodálhatjuk azt a cirádás oklevelet, amelyet 1922-ben kapott az Országos Művészi Fényképkiállításon), de készített műtermi portrét Thomas Mannról és kettőt is Moholy-Nagy Lászlóról. Moholy-Naggyal szoros barátság kötötte össze, s nemcsak leveleztek, hanem segítették is egymás karrierjét; Landau hírnevét az is megalapozta, hogy Moholy-Nagy szerepeltette az általa szervezett, nagy sikerű Film und Foto című vándorkiállításon.

Landau – az egyre erősödő zsidóellenesség miatt – 1923-ban menekült Párizsba, ahol a következő évben már meg is nyitotta műtermét (ekkor vette fel az Ergy keresztnevet is). A kiállítás főleg az ekkortól készített képekre fókuszál, bár ez sem teljes, hiszen a hagyaték egy része egy elcserélt bőrönd miatt menthetetlenül elveszett. Abból az anyagból kapunk válogatást, amelyet Landau végül a Rapho fotóügynökség igazgatójára bízott; a kurátor pedig a volt igazgató lánya, Kathleen Grosset.

Nem egy szokványos fotókiállítás ez. Az első teremben például azt is megtudhatjuk a művésznőről készült fotókból, hogy milyen csinos és jól öltözött nő volt, és a teljes anyag számos – néhol értelmezhetetlen – dokumentumot is felvonultat; korabeli újságokat, az általa illusztrált könyvet (Le petit Chat, 1957). A legtöbb adaléknak van létjogosultsága, de a két, francia nyelvű, le nem fordított, felnagyított fakszimile szerepeltetésének oka számomra rejtély.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.