Kiállítás

Sok kis bukás

Museum of Failure

Kritika

A Helsingborgból egyebek közt Sanghajon és Párizson át most hozzánk érkezett kollekció koncepciója valóban egyedi: a szervezők összegyűjtötték az emberiség történetének nagy bukásait.

Az emberiség történetének persze sok-sok bukása volt, ezért a kiállítás jobbára a fogyasztói társadalom bukásaira koncentrál. Ebben az a jó, hogy bárki hozzá tud kapcsolódni: ki ne értené meg rögtön, hogy miért nem volt jó ötlet a Kent cigarettamárka gyártója részéről a szuperegészségesként reklámozott, amúgy azbesztet tartalmazó cigit a piacra dobni, vagy miért volt nevetséges gondolat fejre ragasztható, szár nélküli napszemüveggel próbálkoznia a Nike-nak.

A Museum of Failure budapesti kiállítása jobb pillanataiban kifejezetten bizsergető szórakozás. Főleg azért, mert amellett, hogy sokszor őszintén nevetgélhetünk a Facebook és az Apple tévedésein, az Oakley mp3-lejátszós napgépén vagy a korai szódagépen, amely drágábban gyárt szódát, mint amennyiért a legtúl­árazottabb boltban megvehetnénk, ezek a félresikerült, bukott termékek képet adnak arról, hogy az egyes korokban épp milyen irányba haladt a világ gondolkodása. Ez nemcsak akkor érdekes, amikor megtudjuk, hogy a BIC tollmárka 2011-ben kifejezetten nőknek készült tollakat kezdett árulni (és természetesen attól volt ez női toll, hogy lila és rózsaszínű volt), hanem például akkor is, amikor teljes pompájában kerül elénk a Pepsi Crystal doboza, mely termék kapcsán a gyártó utólag beismerte, hogy elfelejtettek azzal törődni, hogy jó íze is legyen a végeredménynek. És igen, itt van élőben a múzeum egyik ikonja, a Colgate Lasagna, amellyel a legenda szerint a fogkrémgyártó az élelmiszeriparba akart betörni. (A történeten ront valamicskét, hogy ez a termék valószínűleg soha nem létezett.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."