Kiállítás

Sok kis bukás

Museum of Failure

Kritika

A Helsingborgból egyebek közt Sanghajon és Párizson át most hozzánk érkezett kollekció koncepciója valóban egyedi: a szervezők összegyűjtötték az emberiség történetének nagy bukásait.

Az emberiség történetének persze sok-sok bukása volt, ezért a kiállítás jobbára a fogyasztói társadalom bukásaira koncentrál. Ebben az a jó, hogy bárki hozzá tud kapcsolódni: ki ne értené meg rögtön, hogy miért nem volt jó ötlet a Kent cigarettamárka gyártója részéről a szuperegészségesként reklámozott, amúgy azbesztet tartalmazó cigit a piacra dobni, vagy miért volt nevetséges gondolat fejre ragasztható, szár nélküli napszemüveggel próbálkoznia a Nike-nak.

A Museum of Failure budapesti kiállítása jobb pillanataiban kifejezetten bizsergető szórakozás. Főleg azért, mert amellett, hogy sokszor őszintén nevetgélhetünk a Facebook és az Apple tévedésein, az Oakley mp3-lejátszós napgépén vagy a korai szódagépen, amely drágábban gyárt szódát, mint amennyiért a legtúl­árazottabb boltban megvehetnénk, ezek a félresikerült, bukott termékek képet adnak arról, hogy az egyes korokban épp milyen irányba haladt a világ gondolkodása. Ez nemcsak akkor érdekes, amikor megtudjuk, hogy a BIC tollmárka 2011-ben kifejezetten nőknek készült tollakat kezdett árulni (és természetesen attól volt ez női toll, hogy lila és rózsaszínű volt), hanem például akkor is, amikor teljes pompájában kerül elénk a Pepsi Crystal doboza, mely termék kapcsán a gyártó utólag beismerte, hogy elfelejtettek azzal törődni, hogy jó íze is legyen a végeredménynek. És igen, itt van élőben a múzeum egyik ikonja, a Colgate Lasagna, amellyel a legenda szerint a fogkrémgyártó az élelmiszeriparba akart betörni. (A történeten ront valamicskét, hogy ez a termék valószínűleg soha nem létezett.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.