Kiállítás

Sok kis bukás

Museum of Failure

Kritika

A Helsingborgból egyebek közt Sanghajon és Párizson át most hozzánk érkezett kollekció koncepciója valóban egyedi: a szervezők összegyűjtötték az emberiség történetének nagy bukásait.

Az emberiség történetének persze sok-sok bukása volt, ezért a kiállítás jobbára a fogyasztói társadalom bukásaira koncentrál. Ebben az a jó, hogy bárki hozzá tud kapcsolódni: ki ne értené meg rögtön, hogy miért nem volt jó ötlet a Kent cigarettamárka gyártója részéről a szuperegészségesként reklámozott, amúgy azbesztet tartalmazó cigit a piacra dobni, vagy miért volt nevetséges gondolat fejre ragasztható, szár nélküli napszemüveggel próbálkoznia a Nike-nak.

A Museum of Failure budapesti kiállítása jobb pillanataiban kifejezetten bizsergető szórakozás. Főleg azért, mert amellett, hogy sokszor őszintén nevetgélhetünk a Facebook és az Apple tévedésein, az Oakley mp3-lejátszós napgépén vagy a korai szódagépen, amely drágábban gyárt szódát, mint amennyiért a legtúl­árazottabb boltban megvehetnénk, ezek a félresikerült, bukott termékek képet adnak arról, hogy az egyes korokban épp milyen irányba haladt a világ gondolkodása. Ez nemcsak akkor érdekes, amikor megtudjuk, hogy a BIC tollmárka 2011-ben kifejezetten nőknek készült tollakat kezdett árulni (és természetesen attól volt ez női toll, hogy lila és rózsaszínű volt), hanem például akkor is, amikor teljes pompájában kerül elénk a Pepsi Crystal doboza, mely termék kapcsán a gyártó utólag beismerte, hogy elfelejtettek azzal törődni, hogy jó íze is legyen a végeredménynek. És igen, itt van élőben a múzeum egyik ikonja, a Colgate Lasagna, amellyel a legenda szerint a fogkrémgyártó az élelmiszeriparba akart betörni. (A történeten ront valamicskét, hogy ez a termék valószínűleg soha nem létezett.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.