Könyv

Kalandorok, bolondok és a többiek

Darvasi László: Neandervölgyiek I–III.

Kritika

Gyönyörű és monumentális szöveg a háromkötetes Neandervölgyiek. Azzal együtt gyönyörű, hogy kevés regényben szerepel ennyiszer a fasz, a baszás vagy a picsa szó, mint ezen a nagyjából 1700 oldalon.

De természetesnek tűnik mindez abban az alföldi kisvárosban, Törökszentmiklóson, ahol a regény 1908 és 1957 között játszódik, két világháború, nácik, nyilasok, bolsevikok, kommunisták között. Három generáción keresztül követhetjük nyomon több család és a környezetük történetét: van köztük arisztokrata, kalandor zsidó, nyakas paraszt, s ezek mindegyikével megfordul a világ ebben az ötven évben.

Az arisztokrata családot, Kollowitz grófot és a lányát a regény kezdetén, a grófné temetésén ismerjük meg. Itt rögvest össze is verekedik két gyanús figura; közülük a félkezű fickó a gróf sofőrje kíván lenni. Azonnal világossá válik, hogy ebben a Darvasi-regényben is őrült, hibbant, de legalább fura figurák jönnek-mennek, próbálnak élni, helyenként ölni és halni is. A gróf azt akarja, hogy a zsidó kalandor – egyebek mellett a Holdon járva egy kabátgombját elhagyó – Arany Sámuel tervei alapján egy elpusztíthatatlan kertet építsenek. A munkálatokat Lackó József vezeti, aki inkább üt, mint beszél, és akit megüt, nem biztos, hogy fel fog állni még egyszer. Ez a Lackó feleségül veszi Sós Ernát, a csodabogár szolgálólányt, és teherbe ejt egy férjes asszonyt, akinek a férjét ő maga tette nyomorékká. Mindenki ismer mindenkit, a város sűrű szövet, vannak itt a magyarok és zsidók mellett szerbek, sőt még egy román katonaszökevény is. Mindenkinek megvan a maga kínja, vágya, titka, és ezek a kínok, vágyak, titkok indítják el és építik tovább az események tarka sorát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk