Könyv

Kalandorok, bolondok és a többiek

Darvasi László: Neandervölgyiek I–III.

Kritika

Gyönyörű és monumentális szöveg a háromkötetes Neandervölgyiek. Azzal együtt gyönyörű, hogy kevés regényben szerepel ennyiszer a fasz, a baszás vagy a picsa szó, mint ezen a nagyjából 1700 oldalon.

De természetesnek tűnik mindez abban az alföldi kisvárosban, Törökszentmiklóson, ahol a regény 1908 és 1957 között játszódik, két világháború, nácik, nyilasok, bolsevikok, kommunisták között. Három generáción keresztül követhetjük nyomon több család és a környezetük történetét: van köztük arisztokrata, kalandor zsidó, nyakas paraszt, s ezek mindegyikével megfordul a világ ebben az ötven évben.

Az arisztokrata családot, Kollowitz grófot és a lányát a regény kezdetén, a grófné temetésén ismerjük meg. Itt rögvest össze is verekedik két gyanús figura; közülük a félkezű fickó a gróf sofőrje kíván lenni. Azonnal világossá válik, hogy ebben a Darvasi-regényben is őrült, hibbant, de legalább fura figurák jönnek-mennek, próbálnak élni, helyenként ölni és halni is. A gróf azt akarja, hogy a zsidó kalandor – egyebek mellett a Holdon járva egy kabátgombját elhagyó – Arany Sámuel tervei alapján egy elpusztíthatatlan kertet építsenek. A munkálatokat Lackó József vezeti, aki inkább üt, mint beszél, és akit megüt, nem biztos, hogy fel fog állni még egyszer. Ez a Lackó feleségül veszi Sós Ernát, a csodabogár szolgálólányt, és teherbe ejt egy férjes asszonyt, akinek a férjét ő maga tette nyomorékká. Mindenki ismer mindenkit, a város sűrű szövet, vannak itt a magyarok és zsidók mellett szerbek, sőt még egy román katonaszökevény is. Mindenkinek megvan a maga kínja, vágya, titka, és ezek a kínok, vágyak, titkok indítják el és építik tovább az események tarka sorát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.