Könyv

Kalandorok, bolondok és a többiek

Darvasi László: Neandervölgyiek I–III.

Kritika

Gyönyörű és monumentális szöveg a háromkötetes Neandervölgyiek. Azzal együtt gyönyörű, hogy kevés regényben szerepel ennyiszer a fasz, a baszás vagy a picsa szó, mint ezen a nagyjából 1700 oldalon.

De természetesnek tűnik mindez abban az alföldi kisvárosban, Törökszentmiklóson, ahol a regény 1908 és 1957 között játszódik, két világháború, nácik, nyilasok, bolsevikok, kommunisták között. Három generáción keresztül követhetjük nyomon több család és a környezetük történetét: van köztük arisztokrata, kalandor zsidó, nyakas paraszt, s ezek mindegyikével megfordul a világ ebben az ötven évben.

Az arisztokrata családot, Kollowitz grófot és a lányát a regény kezdetén, a grófné temetésén ismerjük meg. Itt rögvest össze is verekedik két gyanús figura; közülük a félkezű fickó a gróf sofőrje kíván lenni. Azonnal világossá válik, hogy ebben a Darvasi-regényben is őrült, hibbant, de legalább fura figurák jönnek-mennek, próbálnak élni, helyenként ölni és halni is. A gróf azt akarja, hogy a zsidó kalandor – egyebek mellett a Holdon járva egy kabátgombját elhagyó – Arany Sámuel tervei alapján egy elpusztíthatatlan kertet építsenek. A munkálatokat Lackó József vezeti, aki inkább üt, mint beszél, és akit megüt, nem biztos, hogy fel fog állni még egyszer. Ez a Lackó feleségül veszi Sós Ernát, a csodabogár szolgálólányt, és teherbe ejt egy férjes asszonyt, akinek a férjét ő maga tette nyomorékká. Mindenki ismer mindenkit, a város sűrű szövet, vannak itt a magyarok és zsidók mellett szerbek, sőt még egy román katonaszökevény is. Mindenkinek megvan a maga kínja, vágya, titka, és ezek a kínok, vágyak, titkok indítják el és építik tovább az események tarka sorát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.