Utoljára tavaly nyáron, két hónappal ötödik lemeze, a What Happened to the Heart? megjelenése után lépett fel a Sziget Fesztiválon, ahová szinte már hazajár. A Budapest Parkba ugyancsak a fesztiválszezon kellős közepén érkezett, jelenleg futó turnéjának nyári szakaszában több a fesztiválos dátum, mint a saját buli, így egyáltalán nem lett volna meglepő, ha a legutóbbi szigetes koncertjéhez hasonló pörgős, a közönséggel való kommunikációt minimálisra korlátozó, feszes műsort hoz magával. Ezzel szemben már a koncert első perceiben kiderült, hogy a fehér ruhában színpadra libbenő, rajongóinak lelkesedésétől őszintén meghatódó Aurora igazán különleges hangulatú estével készült az ezúttal csak miatta összegyűlt, a helyszínt szinte teljesen megtöltő hallgatóság számára.
Noha a dalok összeállítása nem okozott különösebb meglepetést, az öt album szerzeményei viszonylag egyenletesen adagolva, az idei szezon koncertjeinek műsorlistáival többé-kevésbé megegyező sorrendben hangoztak el, mégis mindvégig érezni lehetett, hogy ez a másfél óra nemcsak az önfeledt ugrálásról szól, hanem inkább egy olyan, mélységekkel és magasságokkal teli érzelmi utazásról, amihez elengedhetetlen a közönség nyitottsága és folyamatos, odaadó figyelme. Ennek megfelelően az erőteljes lüktetésével és kántálásszerű énekdallamaival ősi energiákat felszabadító Churchyard című lendületes nyitószámot a sokkal lebegősebb Soulless Creatures követte, hogy aztán a sírás tisztító hatását megéneklő The River már egy szinte teljesen lecsupaszított, a capella verzióban szólaljon meg. Utóbbihoz Aurora gitárosa is mikrofont ragadott, és a két vokalistával együtt a színpad előterébe lépett, utóbbiak közül egyébként Amalie Holt Kleive egyszemélyes előzenekarként szólóban is bemutatkozott.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
