Film

Tendencia

Jawad Rhalib: Amal

  • 2025. április 2.

Kritika

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Az első fanatikussá és erőszakossá tesz, a második kiszolgáltatottá és védekezésre képtelenné: az intoleranciát sosem fogja megváltoztatni a tolerancia. Mi sem alkalmasabb ennek modellezésére, mint egy iskolai osztály, amelyben – nagyjából leképezve a tendenciákat – egy agresszív (egyelőre még) kisebbség határozza meg a maga beszűkült elvei alapján, hogy mit lehet (csinálni, mondani, sőt gondolni), illetve mit nem.

Belgiumban vagyunk, ahol a keresztet le kell venni az iskolák falairól, és a karácsony sem ünnepelhető e falakon belül, viszont még az igazgató sem mehet be az iskola számára kötelezően biztosítandó muzulmán hittan­órára. Pedig lenne mire rácsodálkozni. Előbb csak leszbikusnak gyanított (arab!) osztálytárs kap verést a szélsőségesektől, azután a védelmére az arab kultúra és az iszlám összetettebb, mélyebb megértetésének eszközével siető irodalom-tanárnőre zúdul a gyűlölet (ő is arab, s arab verseket ajánl a tanulók figyelmébe, mert ő a világ megértetésében hisz) – nem csak a radikalizált diákoké, de a saját külön világukat minden külső kényszer nélkül magukra záró szülőké, illetve az internetes fórumok hasonló gondolkodású félrevezetettjeié is. Hiába felel a pokolra kívánt kamasz lány a Koránból vett idézetekkel az életveszélyes fenyegetésekre, a lincselni vágyókat sosem érdeklik azok az elvek, amelyekre a lincselés jogosságát alátámasztandó hivatkozni szoktak. Öngyilkosságát a tanárnő akadályozza meg, aki viszont nem vesz részt a színvonaltalan, mérgező kommentelésben, és rendőrségre se megy azután, hogy betörtek hozzá és szétvertek mindent, a falra írva az (ön)gyilkos merényletek miatt fenyegetéssé, sőt átkozódássá degradált Allah akbart. A következetes tanerő a bajok forrását keresi meg: a hittantanárt, aki az ordas eszméket közvetíti a gyerekek felé, neofita, betért, hófehér, tősgyökeres belgaként (eredeti keresztneve francia, a vezetékneve flamand).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.