Film

Tendencia

Jawad Rhalib: Amal

  • 2025. április 2.

Kritika

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Az első fanatikussá és erőszakossá tesz, a második kiszolgáltatottá és védekezésre képtelenné: az intoleranciát sosem fogja megváltoztatni a tolerancia. Mi sem alkalmasabb ennek modellezésére, mint egy iskolai osztály, amelyben – nagyjából leképezve a tendenciákat – egy agresszív (egyelőre még) kisebbség határozza meg a maga beszűkült elvei alapján, hogy mit lehet (csinálni, mondani, sőt gondolni), illetve mit nem.

Belgiumban vagyunk, ahol a keresztet le kell venni az iskolák falairól, és a karácsony sem ünnepelhető e falakon belül, viszont még az igazgató sem mehet be az iskola számára kötelezően biztosítandó muzulmán hittan­órára. Pedig lenne mire rácsodálkozni. Előbb csak leszbikusnak gyanított (arab!) osztálytárs kap verést a szélsőségesektől, azután a védelmére az arab kultúra és az iszlám összetettebb, mélyebb megértetésének eszközével siető irodalom-tanárnőre zúdul a gyűlölet (ő is arab, s arab verseket ajánl a tanulók figyelmébe, mert ő a világ megértetésében hisz) – nem csak a radikalizált diákoké, de a saját külön világukat minden külső kényszer nélkül magukra záró szülőké, illetve az internetes fórumok hasonló gondolkodású félrevezetettjeié is. Hiába felel a pokolra kívánt kamasz lány a Koránból vett idézetekkel az életveszélyes fenyegetésekre, a lincselni vágyókat sosem érdeklik azok az elvek, amelyekre a lincselés jogosságát alátámasztandó hivatkozni szoktak. Öngyilkosságát a tanárnő akadályozza meg, aki viszont nem vesz részt a színvonaltalan, mérgező kommentelésben, és rendőrségre se megy azután, hogy betörtek hozzá és szétvertek mindent, a falra írva az (ön)gyilkos merényletek miatt fenyegetéssé, sőt átkozódássá degradált Allah akbart. A következetes tanerő a bajok forrását keresi meg: a hittantanárt, aki az ordas eszméket közvetíti a gyerekek felé, neofita, betért, hófehér, tősgyökeres belgaként (eredeti keresztneve francia, a vezetékneve flamand).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.