Könyv

Bekerített testek

Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

Kritika

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

A boszorkányüldözések elterjedését számos okra és motivációra szokták visszavezetni. Ilyen a nőgyűlölet, a járvány, a magas gyermekhalandóság miatti bűnbakkeresés, az eretnekek elleni hangulatkeltés. Felmerül a katolikus és a protestáns vallási „versengés” is, az éghajlatváltozás (kis jégkorszak) hatása, az olyan kicsinyes indokról már nem is beszélve, mint a megvádoltak vagyoná­nak megszerzése. Federici fő tézise szerint a boszorkányüldözés a kapitalizmus kialakulásához, az eredeti tőkefelhalmozáshoz köthető fegyelmezési gyakorlat. Állítja, hogy a 16–17. századi Angliában például elsősorban azok a nők váltak áldozattá, akik tiltakoztak a korábban közösségi használatú földek bekerítése ellen, és nem fogadták el az azzal járó szegénységet és alávetettséget. Ellenállásukat üldözőik az „ördöggel kötött szövetségként” bélyegezték meg, és megbüntetésük a többiek elrettentését szolgálta a lázadástól. A vádiratokban ugyan nem szerepel, hogy a vádlott ez ellen protestált volna, de Federici földrajzi és időbeli egybeesésekkel támasztja alá – bár közvetett módon – az összefüggést. A jegyzőkönyvbe vett fenyegetőzés, átkozódás, a perbe vont asszony konfliktuskereső természete akár igaz is lehetett, ahogy esetenként a tulajdon megrongálása is, de a szerző szerint a megfosztottság, peremre szorulás, a közösségi védőháló elvesztése válthatta ki az ilyesmit.

A kapitalista rendszer kialakulásával megvalósult a nyilvános és a magánszféra szigorú és társadalmi nemmel felruházott elválasztása, amely a női szexualitás kordában tartását is megkövetelte. Azaz, a nők testét is „bekerítették”: feladatuk a munkaerő reprodukálása lett. Perbe fogták (és gyakran gyermekgyilkossággal vádolták) a szexuális normákat áthágó nőket, valamint azokat is, akik természetismeretükkel, gyógyító tevékenységükkel ambivalens pozíciót vívtak ki a közösségben. Az idős nők azért váltak gyakran céltáblává, mert fennállt a veszély, hogy tudásukat átadják a fiataloknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.