Könyv

Bekerített testek

Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

Kritika

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

A boszorkányüldözések elterjedését számos okra és motivációra szokták visszavezetni. Ilyen a nőgyűlölet, a járvány, a magas gyermekhalandóság miatti bűnbakkeresés, az eretnekek elleni hangulatkeltés. Felmerül a katolikus és a protestáns vallási „versengés” is, az éghajlatváltozás (kis jégkorszak) hatása, az olyan kicsinyes indokról már nem is beszélve, mint a megvádoltak vagyoná­nak megszerzése. Federici fő tézise szerint a boszorkányüldözés a kapitalizmus kialakulásához, az eredeti tőkefelhalmozáshoz köthető fegyelmezési gyakorlat. Állítja, hogy a 16–17. századi Angliában például elsősorban azok a nők váltak áldozattá, akik tiltakoztak a korábban közösségi használatú földek bekerítése ellen, és nem fogadták el az azzal járó szegénységet és alávetettséget. Ellenállásukat üldözőik az „ördöggel kötött szövetségként” bélyegezték meg, és megbüntetésük a többiek elrettentését szolgálta a lázadástól. A vádiratokban ugyan nem szerepel, hogy a vádlott ez ellen protestált volna, de Federici földrajzi és időbeli egybeesésekkel támasztja alá – bár közvetett módon – az összefüggést. A jegyzőkönyvbe vett fenyegetőzés, átkozódás, a perbe vont asszony konfliktuskereső természete akár igaz is lehetett, ahogy esetenként a tulajdon megrongálása is, de a szerző szerint a megfosztottság, peremre szorulás, a közösségi védőháló elvesztése válthatta ki az ilyesmit.

A kapitalista rendszer kialakulásával megvalósult a nyilvános és a magánszféra szigorú és társadalmi nemmel felruházott elválasztása, amely a női szexualitás kordában tartását is megkövetelte. Azaz, a nők testét is „bekerítették”: feladatuk a munkaerő reprodukálása lett. Perbe fogták (és gyakran gyermekgyilkossággal vádolták) a szexuális normákat áthágó nőket, valamint azokat is, akik természetismeretükkel, gyógyító tevékenységükkel ambivalens pozíciót vívtak ki a közösségben. Az idős nők azért váltak gyakran céltáblává, mert fennállt a veszély, hogy tudásukat átadják a fiataloknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk