Könyv

Bekerített testek

Silvia Federici: A boszorkányüldözésektől a nőgyilkosságokig

Kritika

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

A boszorkányüldözések elterjedését számos okra és motivációra szokták visszavezetni. Ilyen a nőgyűlölet, a járvány, a magas gyermekhalandóság miatti bűnbakkeresés, az eretnekek elleni hangulatkeltés. Felmerül a katolikus és a protestáns vallási „versengés” is, az éghajlatváltozás (kis jégkorszak) hatása, az olyan kicsinyes indokról már nem is beszélve, mint a megvádoltak vagyoná­nak megszerzése. Federici fő tézise szerint a boszorkányüldözés a kapitalizmus kialakulásához, az eredeti tőkefelhalmozáshoz köthető fegyelmezési gyakorlat. Állítja, hogy a 16–17. századi Angliában például elsősorban azok a nők váltak áldozattá, akik tiltakoztak a korábban közösségi használatú földek bekerítése ellen, és nem fogadták el az azzal járó szegénységet és alávetettséget. Ellenállásukat üldözőik az „ördöggel kötött szövetségként” bélyegezték meg, és megbüntetésük a többiek elrettentését szolgálta a lázadástól. A vádiratokban ugyan nem szerepel, hogy a vádlott ez ellen protestált volna, de Federici földrajzi és időbeli egybeesésekkel támasztja alá – bár közvetett módon – az összefüggést. A jegyzőkönyvbe vett fenyegetőzés, átkozódás, a perbe vont asszony konfliktuskereső természete akár igaz is lehetett, ahogy esetenként a tulajdon megrongálása is, de a szerző szerint a megfosztottság, peremre szorulás, a közösségi védőháló elvesztése válthatta ki az ilyesmit.

A kapitalista rendszer kialakulásával megvalósult a nyilvános és a magánszféra szigorú és társadalmi nemmel felruházott elválasztása, amely a női szexualitás kordában tartását is megkövetelte. Azaz, a nők testét is „bekerítették”: feladatuk a munkaerő reprodukálása lett. Perbe fogták (és gyakran gyermekgyilkossággal vádolták) a szexuális normákat áthágó nőket, valamint azokat is, akik természetismeretükkel, gyógyító tevékenységükkel ambivalens pozíciót vívtak ki a közösségben. Az idős nők azért váltak gyakran céltáblává, mert fennállt a veszély, hogy tudásukat átadják a fiataloknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?