Színház

Nem biceg

A kripli

Kritika

Martin McDonagh darabjai gyakran feltűnnek a hazai színpadokon, és közülük a leggyakrabban A kripli.

Valószínűleg azért, mert míg a Vaknyugat vagy a Leenane szépe végletesen megromlott emberi kapcsolatokat ábrázol, amelyekben nincs kiút a folyamatos viszályból és acsarkodásból, A kripli világa egy kicsit más. Akkor is, ha ugyanazon az isten háta mögötti ír vidéken játszódik, ahol az emberek smirglipapírként sebzik és gúnyolják egymást, és ahol a testi erőszak – irányuljon embertársuk vagy egy-egy állat ellen – mindennapos. Ebben a világban a rideg szavak és a folyamatos konfliktusok mögött azért meg-megcsillan az emberség, a közösséghez tartozás, valami jóleső akolmeleg. McDonagh darabjainak fontos összetevője a fekete humor, az a sajátos, ismétlődő mondatokkal megtűzdelt nyelv, amelyből a magyar szerzők közül például Székely Csaba is sokat merített. Varró Dániel fordítása szépen ráerősít erre a fajta nyelvi humorra.

A kripli főszereplője Billy, egy 17 éves kamasz, akinek a szülei tisztázatlan körülmények között a tengerbe fulladtak, ezért az egyik lábára béna fiút egy falubeli testvérpár nevelte fel, akit ő a nénikéinek nevez. Billy, miközben súlyosbodó tüdőbajával küzd, a környéken dolgozó filmes stábhoz csapódva próbál kitörni az elszigetelt faluból, bebizonyítani, hogy ő, a folyton kicsúfolt „Csámpás” is ér valamit.

Bagossy Levente deszkalapokból építkező díszlete szegényes, szedett-vedetten bútorozott falusi miliőt teremt. A nénikék házában kis bolt üzemel, kopott függöny vezet a hátsó lakrészbe. A külső helyszíneket néhány jellegzetes tárggyal (csónakkal, padokkal) jelzik. Kovács Andrea jelmezei a múlt század első felének falusi világát idézik, ami pontos, hiszen egy korabeli újsághírből kiderül, hogy a harmincas években járunk, amikor a frissen megválasztott Hitler a helyieknek még csak egy fura, bajszos kis alak.

A bemutató a színházat igazgató Puskás Tamás egyik fiának, Puskás Dávidnak a legelső rendezése, aki most egyben édesanyjával, az egyik nénikét játszó Básti Julival is együtt dolgozott. Az előadáson azonban egyáltalán nem látszik, hogy most debütáló rendező jegyzi, nem mutat bizonytalanságokat, megoldatlanságokat. Nem rugaszkodik el az eredeti darabtól, nem törekszik formabontásra, klasszikus alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, a színészekre bizalommal támaszkodó munka. Végeredményét tekintve éppen olyan meggyőző, mint a szintén pályakezdő Bélai Marcel rendezése, aki nemrégiben szatmárnémetiben egy több ponton is formabontó, a játszási hagyományon túllépő A kriplit állított színre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.