Könyv

Csak egy ugrás

David Quammen: Gazdaváltás – Állatról emberre terjedő vírusok

Kritika

A koronavírus jelenléte nyilván ébren tartja az érdeklődést a zoonózis iránt is. Ez tudniillik az a rendre ismétlődő, evolúciós jelentőségű folyamat, amelynek során a gazdaváltásra amúgy is hajlamos kórokozók állati lakhelyük helyett másikat találnak maguknak, az emberekben.

A veterán amerikai tudományos író még 2012-ben írta meg e könyvét, amely számos példán keresztül rendkívül plasztikusan, közben mondhatni krimiszerűen, számtalan érdekfeszítő sztorin keresztül írja le, hogyan zajlik e sokszor végzetes hatású gazdaváltás.

Könyve megírása előtt Quammen vagy öt éven át követte azon kutatók munkáját, akik az ember-állat kapcsolat közben óhatatlanul előforduló mikrobatranszfer lehetséges forrásait, körülményeit próbálták azonosítani. Részt vevő megfigyelőként hitelesen és szakszerűen számol be a kutatásokról, a kutatók aggodalmairól, és a betegségek eredetét célzó vizsgálatok okozta komoly meglepetésekről. Meglehet, egy évtizeddel ezelőtt még kifejezetten alarmista munkának számított a Gazdaváltás, de hol van már az az idő. Az új kiadást az is indokolttá tette, hogy Földvári Gábor kutató biológus továbbgondolta a gazdaváltásból fakadó újabb járványok tapasztalatait, és két rövid fejezettel kiegészítette az eredeti szöveget. Az egyikben a mind ez idáig leghalálosabb Ebola-járvány, a 2013 és 2016 között pusztító nyugat-afrikai tapasztalatait elemzi azzal a kevésbé reményteli végkövetkeztetéssel, hogy máig sem tudjuk, mely élő szervezetben (rezervoárban) él tovább a vírus anélkül, hogy hordozóját halálosan megbetegítené. A SARS-vírusról szóló fejezethez illesztett és a most is zajló járványról szóló pár oldalas bejegyzésben pedig Földvári is megerősíti benyomásainkat: Quammen évekkel a koronavírus-pandémia kezdete előtt hátborzongató pontossággal jósolta meg, melyik lehet a jövő legveszélyesebb vírusa, és honnan, mely ember-állat találkozási pontról érkezhet közénk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.