Könyv

Váratlanul

Sally Rooney: Intermezzo

Kritika

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A cím is erre utal, az intermezzo kifejezést ugyanis a sakkban az olyan lépésekre használják, amelyek nem illenek az addigi mintába. A műben öt hős élete billen meg. Egyikük a sikeres és menő dublini fiatalok életét élő, mindenhol népszerű Peter, aki kibogozhatatlan érzelmi állapotba kerül volt barátnőjével, Sylviával, és a nála egy laza tízessel fiatalabb Naomival. Eközben Peter öccse, a profi sakkozónak készülő, kicsit autisztikus vonásokat mutató Ivan megismerkedik a nála 12 évvel idősebb Margarettel, hogy aztán egy teljességgel definiálhatatlan párkapcsolat-szerűség épüljön ki kettejük közt. Ötük történetéből Rooney messze legfelnőttesebb regénye született meg, mintha a magáról következetesen keveset eláruló szerző – akiről nagyjából csak annyit tudunk, hogy lelkes marxista és nem szereti elmagyarázni a műveit – a saját műveivel együtt nőtt volna fel.

Rooney működése túlmutat az irodalom keretein, könyveivel ugyanis ablakot nyitott a millenniumi/Snapchat-generáció életére. A végeredmény azért roppant megosztó, mert ebből az ablakból nem valami szép a kilátás. Rooney szereplői távolról nézve hisztiznek, képtelenek érthetően kommunikálni egymással, egész életek csúsznak félre azon, hogy valaki nem mer megírni a másiknak egy üzenetet. Nem is volt mindig igazán érthető, hogy miért megy a hiszti: az esetek nagy részében nagyjából egy rövid sörözés során megoldható konfliktusok köré épült a történet, így akár az a kép is kialakulhat az olvasóban, hogy létezik egy generáció, amelyik nem képes kihúzni a fejét a seggéből. A szerző nem adott igazán kapaszkodót abban sem, hogy ő maga ezzel a néha elviselhetetlenségig tolt teszetoszasággal kritikusa-e a saját megélését és érzelmeit minden elé helyező generációnak, vagy épp azért ilyen népszerű, mert mindezt legitimálja az írásaival. De ebben van az izgalma is: a magyarul 2021-ben megjelent Hová lettél, szép világnál sokszor már egyszerre utálhattuk a köldöknézegető főszereplőket és saját magunkat, amiért magunkra ismertünk bennük. Az előítéleteinket félredobva ugyanis kiderül, hogy Rooney történetei valójában azt mesélik el, hogy nem csak a fordulatos és emlékezetes pillanatokkal telerakott történeteknek a fontosak, sőt a legtöbbünk kisbetűs életének problémái kortól függetlenül közelebb állnak a „hozzá merjek szólni?” szintű kérdésekhez, mint bármi máshoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.