Kiállítás

Vendégsztárok

Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből

  • Révész Emese
  • 2021. június 2.

Kritika

A modernizmust hajlamosak vagyunk formabontó művészeti elgondolásnak tekinteni, amelytől semmi nem áll távolabb, mint a klasszicizálás. Elnézve a preraffaeliták elbűvölően szép festészetét, nehéz elhinnünk, hogy mindez a gyönyörűség a maga születése idején forradalmi tett volt.

A napóleoni háborúktól megcsömörlött bécsi fiatalok 1810-ben a keresztény kora reneszánsz eszményképében kerestek menedéket, valamivel később pedig az 1848-as levert forradalmak traumájára keresett gyógyírt egy csapat angol diák ugyanabban a múltban, s mindezt a 20. századi neoklasszicizmusok hullámai követték. A német nazarénusokban és az angol preraffaelitákban az a közös, hogy a tradíció szabad és egyéni megválasztásával tiltakoztak saját jelenük értékrendje ellen. Sajátos ellenkultúrájuk alapja a régmúlt idealizált erkölcsisége és esztétikuma volt. Visszavarázsolták magukat az itáliai kora reneszánszba, és még tovább, az Artúr-legendák mitikus messzeségébe, így bírálva korukat. A középkori oltárképekért rajongtak, az akadémizmus petyhüdt eszmefestészete ellen festői virtuozitással tiltakoztak. Fotószerű, naturalista festésmódjukkal zavarba ejtő közelségbe hozták a régmúlt hőseit és szentjeit. A kritikusok nehezen találtak rajtuk fogást: a preraffaelita társaságot alapító hét szemtelenül fiatal londoni diák piszkosul tehetséges és lehengerlően művelt volt. (Jellemző, hogy a csapat egyik oszlopos tagja, John Everett Millais 11 évesen, a valaha volt legfiatalabb hallgatóként került be az angol festészeti akadémiára.)

A csavaros nevű művészkör (preraffaelita, azaz a Raffaello előtti korszakot követők) munkái elsőrangú válogatásban, számos remekművel érkeztek hozzánk. Az átlátható gondolati egységekre osztott tárlat tematikus problémakörökön át rajzolja meg a mozgalom művészettörténeti helyét, feltárva a látszólag akadémikus társaság kapcsán azt, ami bennük merészen újszerű volt. Itt van mindjárt a középkormániájuk, ami lehetne laposan historizáló szenteskedés, ám az ő vásznaikon felkavaróan életszerű, forradalmian új reformer életeszményként kel életre. Valamivel Ernest Renan újszövetségi bestsellere előtt ők Jézust már esendően emberinek mutatták. Bár Giotto koráért rajongtak, mégsem a trecento stílusában festettek, hanem olyan anyag­szerű naturalizmussal, amely versenyre kelhetett az akkoriban igen elterjedt albumin fényképekkel.

V?gyott sz?ps?g - Megny?lt az MNG preraffaelita ki?ll?t?sa

 
Dante Gabriel Rosetti: Beata Beatrix (1864-1870 körül) 
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.