100 ezer eurót adtak össze az erdélyi szoborra

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 11.

Külpol

A román állam nem segített, de Samuel von Brukenthal báró, egykori erdélyi kormányzó emlékezete fontos a nagyszebenieknek.

Állami támogatás nélkül állítottak szobrot Romániában, az erdélyi Nagyszeben főterén Samuel von Brukenthal (1721–1803)  bárónak, Erdély egykori kormányzójánaktudósít a Főtér.ro.

A szebeni múzeum gyűjteményét megalapozó tisztségviselő szobrára nem adott pénzt a román állam, a háromméteres bronz alkotás mégis elkészült, mert a százezer eurós költséget egy magáncég mellett a szebeni Rotary Club és a Lions Club Brukenthal összeadta. A szobrot a báró születésének 300. évfordulója alkalmából avatták fel.

A műalkotás gyorsan elkészült: idén januárban írták ki a munkára a pályázatot, és a 21 romániai és külföldi pályamű közül a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész tervét fogadta el a zsűri. Ő készítette többek között a nagyváradi Holnaposok-szoborcsoportot is, amely népszerű: oda lehet ülni Ady Endre, Dutka Ákos, Emőd Tamás és Juhász Gyula mellé az asztalhoz.

 
Szoboravatás Nagyszebenben.          Fotó: presidency.ro
 

 A Főtér.ro azt írja, a szobor végül részesült a „legfelső szintű áldásban” is, mivel „leleplezése maga Klaus Iohannis államfő, korábbi szebeni polgármester jelenlétében történt, aki az ünnepi eseményen beszédet is mondott”. A magyar portál nem szeretné fárasztani az olvasókat a beszéddel, amely panelekből áll; akit érdekel, az elolvashatja egy mellékelt linken románul.  Azt viszont megjegyzi  a híroldal, hogy Iohannis elfelejtette megemlíteni, a szobor alkotója magyar, és azt sem mondta, „Ionopotchivanoc” (jó napot kívánok).  

Ezzel a portál arra utalt, hogy április 29-én az elnök a parlamentben „Jó napot kívánok, PSD!” kezdetű beszédében azt állította, a PSD segített az RMDSZ-nek abban, hogy a képviselőház elfogadjon egy olyan törvényt, amely autonómiát biztosít a Székelyföldnek. A beszédből politikai botrány lett Romániában, majd bírósági ügy.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.