1848 márciusát, a demokráciát ünneplik Berlinben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. március 19.

Külpol

Ott március 18-án tört ki a forradalom. A magyar intézet is ünnepel.

Korhű utcai barikáddal, a szabadság és a demokrácia témája köré szervezett programok sorával, és a magyar kulturális intézet révén a pesti Pilvax Kávéház modern változatával emlékeznek a hétvégén Berlinben az 1848. március 18-i forradalomra.

Az 1848-as nemzeti és polgári szabadságmozgalmak – a népek tavasza – poroszországi eseményeinek 175. évfordulójára húsznál is több rangos kulturális intézmény összefogásával szervezték meg a Berlini hétvége a demokráciáért (Berliner Wochenende für die Demokratie) elnevezésű rendezvénysorozatot, amelyet Frank-Walter Steinmeier államfő és Franziska Giffey kormányzó polgármester nyitott meg a több mint 250 halálos áldozatot követelő összecsapások egyik helyszínén, a belvárosi Friedrichstraße és a Jägerstraße sarkán felállított korhű barikádnál.

A szövetségi elnök kiemelte, hogy a Berlinben és sok más német városban kibontakozott mozgalmak nagyban meghatározzák a mai Németország berendezkedését, a sajtószabadság és a véleményszabadság, a gyülekezési jog, az egyéni szabadságjogok összes formája mind-mind ebből a korszakból ered.

A berlini forradalmárok véráldozata azt is megmutatja, hogy „a demokráciának mindenekelőtt elkötelezett polgárokra van szüksége”, akik „kiállnak és megvédik a demokráciát” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Franziska Giffey, a tartományi rangú főváros vezetője rámutatott, hogy az önkény és az elnyomás ellen nemcsak férfiak lázadtak fel, hanem nők is.  A rájuk való emlékezés arra is felhívja a figyelmet, hogy más országokban a jelenkorban is ugyanazokért az értékekért küzdenek, mint 175 éve Berlinben, ezt mutatja a többi között az iráni tüntetések példája.

A szabadságjogokat, törvény előtti egyenlőségeket és egységes német népképviseletet követelő mozgalom forradalmának jelenkori vonatkozásairól a német történelmet globális összefüggések között vizsgáló Humboldt Forumban, az egykori uralkodói székhely és keletnémet parlament helyén átértelmezve újjáépített városi kastélyban tartották a legtöbb rendezvényt. Bemutatták például Jean Genet Cselédek című darabját felnőtteknek szóló bábszínházi produkció formájában, és a szabadságról szóló dalokból válogatott DJ-szettel lépett fel Yuriy Gurzhy, a Magyarországon Gryllus Dorka és Wahorn Simon közreműködése révén is ismert legendás berlini RotFront Emigrantski Raggamuffin kollektíva alapító tagja.

A programsorozatba a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) is bekapcsolódott. A Berlin központjában, a Humboldt Forumtól alig pár száz méterre álló neobauhaus épületének földszintjén a pesti Pilvax Kávéház modern változata várja a látogatókat egészen júniusig.

A Club 1848 – Gyere be, maradj itt (Club 1848 - Komm rein, bleib hier) címet viselő, bejárható és interakcióra késztető installáció feleleveníti a fiatal pesti értelmiségiek találkozóhelyét, akik ötleteikkel és írásaikkal előrelendítették Magyarország fejlődését a 19. század közepén – áll a CHB közleményében.

Így a látogatók megismerkedhetnek Petőfi Sándor munkásságával, a korszak magyarországi és európai eseményeivel, „és közben saját korunk társadalmi igényeire is reflektálhatnak”.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.