Az orosz támadás hatására a kormányok jelentős forrást allokálnak a megújulókra, ezzel pedig történelmi fordulóponthoz ért az emberiség energiafelhasználása, derül ki az IEA éves jelentéséből. A The Guardian idézi a szervezetet, amely szerint a háború egyenes következménye a tisztább energia iránti igény.
Az ukrán háború világszerte energiakrízishez vezetett, mely kezdetben magasra nyomta a földgáz árát. Ennek hatására az infláció is meredeken emelkedett, megterhelve a szerényebb anyagi körülmények közt élő háztartásokat. A kormányok igyekeznek alternatív energiaforrásokat találni: egyes elemzőkben felmerült, hogy a bizonytalan helyzet miatt vajon nem térnek-e vissza a szénhez, ezzel lassítva az energiahordozó kivezetését. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint épp ezzel ellentétes hatás várható. Az IEA szerint a zöld energia terén tervezett beruházások azt jelentik, hogy a kormányok intézkedései révén a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet már ebben az évtizedben tetőzik. Az ügynökség említette az amerikai inflációcsökkentő törvénynek, az EU kibocsátáscsökkentési csomagjának, valamint Japán, Dél-Korea, Kína és India intézkedéseinek jelentős hozzájárulását.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára irányuló beruházások értéke 2030-ra évi kétmilliárd dollárra emelkedhet a becslések szerint, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent a jelenlegihez képest. A tiszta energiával kapcsolatos éves beruházásnak azonban 2030-ra el kellene érnie a négymilliárd dollárt ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó szén-dioxid-mentességet, ami jól szemlélteti, mekkora kihívás előtt állnak a kormányok világszerte. Az IEA jelentése emlékezetet arra, hogy a jelenlegi kormányzati politikák még mindig 2,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének, ami jóval meghaladhatná azt a célt, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozódjon. A párizsi klímakonferencián elfogadott másfél fokos cél megelőzné az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait.
