A G7-csúcs helyszíne is emlékeztette a résztvevőket a háború legnagyobb veszélyére

  • narancs.hu
  • 2023. május 21.

Külpol

A találkozón Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Háromnapos csúcstalálkozót tartottak a G7-ek Hirosimában a hétvégén. A csúcs fő vendége egyértelműen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt. A G7-ek – az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország és Japán – új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg, záróközleményükben kifejezték, hogy „rendíthetetlenül” támogatják Ukrajnát a háborúban. Kínát pedig felszólították arra, hogy játsszon a nemzetközi szabályok szerint – írja az eseményről szóló összefoglalójában a telex.hu nemzetközi híroldalakra és Fehér Ház nyilatkozatára hivatkozva.

A beszámoló szerint a hétvégi csúcs egy közös programmal kezdődött pénteken: a G7-ek az atomtámadásnak emléket állító múzeumba mentek el, hogy megnézzék a hirosimai támadásról készült fotókat, az abból hátramaradt megégett, elszakadt ruhákat, a sugárzás miatt kihullott hajakat.

A programot azért szervezte a japán miniszterelnök, hogy a vezetők közelről lássák, mit okoz egy ilyen nukleáris támadás, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy atomfegyver-mentes világra van szükség.

 

Jelenleg az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak és Oroszországnak is vannak atomfegyverei. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin pedig visszatérően utal az orosz atomfegyverekre. Már néhány nappal Ukrajna megtámadása után készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő arzenálját, és teljesen nyíltan kezdett el fenyegetőzni az atommal. Idén márciusban pedig taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba is.

A háromnapos csúcson a G7-ek zárónyilatkozatban jelentették ki, hogy elkötelezettek egy olyan világ megvalósítása mellett, amelyben nincsenek nukleáris fegyverek, és amely mindenki számára biztonságos és stabil. Ezt pedig szerintük csak realista, pragmatikus és észszerű hozzáállással lehet elérni.

A találkozó fő témája az orosz-ukrán háború volt. A G7-ek itt „a lehető leghatározottabban” elítélték Oroszország „brutális” háborúját szomszédja, Ukrajna ellen, és azt a „nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezték. Felszólították Oroszországot, hogy vonuljon ki Ukrajna teljes területéről, és kifejezték azt is, hogy továbbra is „rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát mindaddig, amíg az átfogó, igazságos és tartós béke nem születik”.

A vezetők jelezték, készek fokozni a nyomást, hogy a háború minél fenntarthatatlanabb és költségesebb legyen Moszkvának. Így aztán új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg. Ezek kiterjednének az ipari gépek, szerszámok és az orosz háborús erőfeszítésekhez hasznos technológiák exportjára, és a tervek szerint korlátoznák a fémek és gyémántok kereskedelméből származó orosz bevételeket is.

A csúcs közben az USA azt is bejelentette, engedélyezi a szövetségeseinek, hogy amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépeket adjanak Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta követelte ezeket a vadászgépeket. A csúcson Joe Biden amerikai elnök bejelentette azt is, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Egy ideig arról is csak csak találgatások voltak, vajon Zelenszkij személyesen is részt vesz-e a csúcson, vagy csak videóhívással kapcsolódik be, mint tavaly. Szombaton aztán megérkezett Japánba egy francia kormánygépen. 

A G7-ek mellett más vendégek is voltak a csúcson – például az unióból, Indiából és Brazíliából is –, így

Zelenszkij a személyes jelentétét arra is kihasználhatta, hogy megnyerje magának azokat országokat, amelyek eddig ettől inkább ódzkodtak.

India és Brazília eddig még nem határolódott el Oroszországtól.

Zelenszkij látogatásából viszont egy kisebb félreértés is adódott a Telex beszámolója szerint. Néhány órával ezelőtt Kijev még tagadta, de  a G7-csúcson úgy tűnt, hogy az oroszoké lett Bahmut városa. Nem sokkal később azonban ez is bizonytalanná vált. Egyes források szerint arra a vasárnap kapott kérdésre, hogy Ukrajna ellenőrzése alatt tartja-e a kelet-ukrajnai várost, Zelenszkij azt mondta: „Szerintem nem”. „A várost lerombolták” – tette még hozzá. Miután Zelenszkij fenti kijelentése bejárta a sajtót, a szóvivője a Facebookon azt írta, az elnök szavait egyszerűen félreértelmezték. A riporter felvetése szerinte az volt, hogy „az oroszok azt mondták, hogy elfoglalták Bakhmutot”, és erre mondta azt Zelenszkj: „nem hiszem”. Vasárnapi tájékoztatójában az Ukrán Fegyveres Erők is azt közölték, hogy nem adták át várost az oroszoknak.

Zelenszkij külön is leült tárgyalni Ukrajna szövetségeseivel, találkozott Joe Biden amerikai elnökkel is. Ez volt az első személyes találkozójuk Biden februári kijevi látogatása óta. Ahogy arra számítani lehetett, Biden biztosította az ukrán elnököt a katonai támogatás fenntartásáról.

A csúcson egy olyan országról is szó volt, amelyik nem a G7-ek tagja, és nem is volt ott a találkozón: Kínáról. Bár közvetlenül nem említették, a kiadott nyilatkozatuk egyértelműen Pekingnek szólt. Ebben a G7-es vezetők határozottan állást foglaltak a „gazdasági kényszerítés” ellen – vagyis az ellen, hogy politikai okokból kereskedelmi bojkottal fenyegetőzzenek –, és felszólították Kínát, hogy „játsszon a nemzetközi szabályok szerint”. Minderre a kínai külügy úgy reagált, a G7-ek rágalmazzák és támadják Kínát.

Az intenzív hétvégéhez jár a megfelelő étkeztetés is – a G7-es vezetők a pénteki atommúzeum után például rögtön egy luxusétkezés következett egy tradicionális rjokanban. Kaptak itt a tányérjaikra friss japán osztrigát, tengeri sünt, kaviárt, garnélarákot, marhát, keszeget, ezek mellé pedig szakét és vörösbort kortyolgathattak. Szombaton marinált lazacot és fésűkagyló szasimit is ehettek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.