A G7-csúcs helyszíne is emlékeztette a résztvevőket a háború legnagyobb veszélyére

  • narancs.hu
  • 2023. május 21.

Külpol

A találkozón Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Háromnapos csúcstalálkozót tartottak a G7-ek Hirosimában a hétvégén. A csúcs fő vendége egyértelműen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt. A G7-ek – az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország és Japán – új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg, záróközleményükben kifejezték, hogy „rendíthetetlenül” támogatják Ukrajnát a háborúban. Kínát pedig felszólították arra, hogy játsszon a nemzetközi szabályok szerint – írja az eseményről szóló összefoglalójában a telex.hu nemzetközi híroldalakra és Fehér Ház nyilatkozatára hivatkozva.

A beszámoló szerint a hétvégi csúcs egy közös programmal kezdődött pénteken: a G7-ek az atomtámadásnak emléket állító múzeumba mentek el, hogy megnézzék a hirosimai támadásról készült fotókat, az abból hátramaradt megégett, elszakadt ruhákat, a sugárzás miatt kihullott hajakat.

A programot azért szervezte a japán miniszterelnök, hogy a vezetők közelről lássák, mit okoz egy ilyen nukleáris támadás, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy atomfegyver-mentes világra van szükség.

 

Jelenleg az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak és Oroszországnak is vannak atomfegyverei. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin pedig visszatérően utal az orosz atomfegyverekre. Már néhány nappal Ukrajna megtámadása után készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő arzenálját, és teljesen nyíltan kezdett el fenyegetőzni az atommal. Idén márciusban pedig taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba is.

A háromnapos csúcson a G7-ek zárónyilatkozatban jelentették ki, hogy elkötelezettek egy olyan világ megvalósítása mellett, amelyben nincsenek nukleáris fegyverek, és amely mindenki számára biztonságos és stabil. Ezt pedig szerintük csak realista, pragmatikus és észszerű hozzáállással lehet elérni.

A találkozó fő témája az orosz-ukrán háború volt. A G7-ek itt „a lehető leghatározottabban” elítélték Oroszország „brutális” háborúját szomszédja, Ukrajna ellen, és azt a „nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezték. Felszólították Oroszországot, hogy vonuljon ki Ukrajna teljes területéről, és kifejezték azt is, hogy továbbra is „rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát mindaddig, amíg az átfogó, igazságos és tartós béke nem születik”.

A vezetők jelezték, készek fokozni a nyomást, hogy a háború minél fenntarthatatlanabb és költségesebb legyen Moszkvának. Így aztán új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg. Ezek kiterjednének az ipari gépek, szerszámok és az orosz háborús erőfeszítésekhez hasznos technológiák exportjára, és a tervek szerint korlátoznák a fémek és gyémántok kereskedelméből származó orosz bevételeket is.

A csúcs közben az USA azt is bejelentette, engedélyezi a szövetségeseinek, hogy amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépeket adjanak Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta követelte ezeket a vadászgépeket. A csúcson Joe Biden amerikai elnök bejelentette azt is, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Egy ideig arról is csak csak találgatások voltak, vajon Zelenszkij személyesen is részt vesz-e a csúcson, vagy csak videóhívással kapcsolódik be, mint tavaly. Szombaton aztán megérkezett Japánba egy francia kormánygépen. 

A G7-ek mellett más vendégek is voltak a csúcson – például az unióból, Indiából és Brazíliából is –, így

Zelenszkij a személyes jelentétét arra is kihasználhatta, hogy megnyerje magának azokat országokat, amelyek eddig ettől inkább ódzkodtak.

India és Brazília eddig még nem határolódott el Oroszországtól.

Zelenszkij látogatásából viszont egy kisebb félreértés is adódott a Telex beszámolója szerint. Néhány órával ezelőtt Kijev még tagadta, de  a G7-csúcson úgy tűnt, hogy az oroszoké lett Bahmut városa. Nem sokkal később azonban ez is bizonytalanná vált. Egyes források szerint arra a vasárnap kapott kérdésre, hogy Ukrajna ellenőrzése alatt tartja-e a kelet-ukrajnai várost, Zelenszkij azt mondta: „Szerintem nem”. „A várost lerombolták” – tette még hozzá. Miután Zelenszkij fenti kijelentése bejárta a sajtót, a szóvivője a Facebookon azt írta, az elnök szavait egyszerűen félreértelmezték. A riporter felvetése szerinte az volt, hogy „az oroszok azt mondták, hogy elfoglalták Bakhmutot”, és erre mondta azt Zelenszkj: „nem hiszem”. Vasárnapi tájékoztatójában az Ukrán Fegyveres Erők is azt közölték, hogy nem adták át várost az oroszoknak.

Zelenszkij külön is leült tárgyalni Ukrajna szövetségeseivel, találkozott Joe Biden amerikai elnökkel is. Ez volt az első személyes találkozójuk Biden februári kijevi látogatása óta. Ahogy arra számítani lehetett, Biden biztosította az ukrán elnököt a katonai támogatás fenntartásáról.

A csúcson egy olyan országról is szó volt, amelyik nem a G7-ek tagja, és nem is volt ott a találkozón: Kínáról. Bár közvetlenül nem említették, a kiadott nyilatkozatuk egyértelműen Pekingnek szólt. Ebben a G7-es vezetők határozottan állást foglaltak a „gazdasági kényszerítés” ellen – vagyis az ellen, hogy politikai okokból kereskedelmi bojkottal fenyegetőzzenek –, és felszólították Kínát, hogy „játsszon a nemzetközi szabályok szerint”. Minderre a kínai külügy úgy reagált, a G7-ek rágalmazzák és támadják Kínát.

Az intenzív hétvégéhez jár a megfelelő étkeztetés is – a G7-es vezetők a pénteki atommúzeum után például rögtön egy luxusétkezés következett egy tradicionális rjokanban. Kaptak itt a tányérjaikra friss japán osztrigát, tengeri sünt, kaviárt, garnélarákot, marhát, keszeget, ezek mellé pedig szakét és vörösbort kortyolgathattak. Szombaton marinált lazacot és fésűkagyló szasimit is ehettek.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.