A G7-csúcs helyszíne is emlékeztette a résztvevőket a háború legnagyobb veszélyére

  • narancs.hu
  • 2023. május 21.

Külpol

A találkozón Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Háromnapos csúcstalálkozót tartottak a G7-ek Hirosimában a hétvégén. A csúcs fő vendége egyértelműen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt. A G7-ek – az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország és Japán – új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg, záróközleményükben kifejezték, hogy „rendíthetetlenül” támogatják Ukrajnát a háborúban. Kínát pedig felszólították arra, hogy játsszon a nemzetközi szabályok szerint – írja az eseményről szóló összefoglalójában a telex.hu nemzetközi híroldalakra és Fehér Ház nyilatkozatára hivatkozva.

A beszámoló szerint a hétvégi csúcs egy közös programmal kezdődött pénteken: a G7-ek az atomtámadásnak emléket állító múzeumba mentek el, hogy megnézzék a hirosimai támadásról készült fotókat, az abból hátramaradt megégett, elszakadt ruhákat, a sugárzás miatt kihullott hajakat.

A programot azért szervezte a japán miniszterelnök, hogy a vezetők közelről lássák, mit okoz egy ilyen nukleáris támadás, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy atomfegyver-mentes világra van szükség.

 

Jelenleg az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak és Oroszországnak is vannak atomfegyverei. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin pedig visszatérően utal az orosz atomfegyverekre. Már néhány nappal Ukrajna megtámadása után készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő arzenálját, és teljesen nyíltan kezdett el fenyegetőzni az atommal. Idén márciusban pedig taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba is.

A háromnapos csúcson a G7-ek zárónyilatkozatban jelentették ki, hogy elkötelezettek egy olyan világ megvalósítása mellett, amelyben nincsenek nukleáris fegyverek, és amely mindenki számára biztonságos és stabil. Ezt pedig szerintük csak realista, pragmatikus és észszerű hozzáállással lehet elérni.

A találkozó fő témája az orosz-ukrán háború volt. A G7-ek itt „a lehető leghatározottabban” elítélték Oroszország „brutális” háborúját szomszédja, Ukrajna ellen, és azt a „nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezték. Felszólították Oroszországot, hogy vonuljon ki Ukrajna teljes területéről, és kifejezték azt is, hogy továbbra is „rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát mindaddig, amíg az átfogó, igazságos és tartós béke nem születik”.

A vezetők jelezték, készek fokozni a nyomást, hogy a háború minél fenntarthatatlanabb és költségesebb legyen Moszkvának. Így aztán új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg. Ezek kiterjednének az ipari gépek, szerszámok és az orosz háborús erőfeszítésekhez hasznos technológiák exportjára, és a tervek szerint korlátoznák a fémek és gyémántok kereskedelméből származó orosz bevételeket is.

A csúcs közben az USA azt is bejelentette, engedélyezi a szövetségeseinek, hogy amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépeket adjanak Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta követelte ezeket a vadászgépeket. A csúcson Joe Biden amerikai elnök bejelentette azt is, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Egy ideig arról is csak csak találgatások voltak, vajon Zelenszkij személyesen is részt vesz-e a csúcson, vagy csak videóhívással kapcsolódik be, mint tavaly. Szombaton aztán megérkezett Japánba egy francia kormánygépen. 

A G7-ek mellett más vendégek is voltak a csúcson – például az unióból, Indiából és Brazíliából is –, így

Zelenszkij a személyes jelentétét arra is kihasználhatta, hogy megnyerje magának azokat országokat, amelyek eddig ettől inkább ódzkodtak.

India és Brazília eddig még nem határolódott el Oroszországtól.

Zelenszkij látogatásából viszont egy kisebb félreértés is adódott a Telex beszámolója szerint. Néhány órával ezelőtt Kijev még tagadta, de  a G7-csúcson úgy tűnt, hogy az oroszoké lett Bahmut városa. Nem sokkal később azonban ez is bizonytalanná vált. Egyes források szerint arra a vasárnap kapott kérdésre, hogy Ukrajna ellenőrzése alatt tartja-e a kelet-ukrajnai várost, Zelenszkij azt mondta: „Szerintem nem”. „A várost lerombolták” – tette még hozzá. Miután Zelenszkij fenti kijelentése bejárta a sajtót, a szóvivője a Facebookon azt írta, az elnök szavait egyszerűen félreértelmezték. A riporter felvetése szerinte az volt, hogy „az oroszok azt mondták, hogy elfoglalták Bakhmutot”, és erre mondta azt Zelenszkj: „nem hiszem”. Vasárnapi tájékoztatójában az Ukrán Fegyveres Erők is azt közölték, hogy nem adták át várost az oroszoknak.

Zelenszkij külön is leült tárgyalni Ukrajna szövetségeseivel, találkozott Joe Biden amerikai elnökkel is. Ez volt az első személyes találkozójuk Biden februári kijevi látogatása óta. Ahogy arra számítani lehetett, Biden biztosította az ukrán elnököt a katonai támogatás fenntartásáról.

A csúcson egy olyan országról is szó volt, amelyik nem a G7-ek tagja, és nem is volt ott a találkozón: Kínáról. Bár közvetlenül nem említették, a kiadott nyilatkozatuk egyértelműen Pekingnek szólt. Ebben a G7-es vezetők határozottan állást foglaltak a „gazdasági kényszerítés” ellen – vagyis az ellen, hogy politikai okokból kereskedelmi bojkottal fenyegetőzzenek –, és felszólították Kínát, hogy „játsszon a nemzetközi szabályok szerint”. Minderre a kínai külügy úgy reagált, a G7-ek rágalmazzák és támadják Kínát.

Az intenzív hétvégéhez jár a megfelelő étkeztetés is – a G7-es vezetők a pénteki atommúzeum után például rögtön egy luxusétkezés következett egy tradicionális rjokanban. Kaptak itt a tányérjaikra friss japán osztrigát, tengeri sünt, kaviárt, garnélarákot, marhát, keszeget, ezek mellé pedig szakét és vörösbort kortyolgathattak. Szombaton marinált lazacot és fésűkagyló szasimit is ehettek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.