Amíg 2019-ben leginkább Lengyelországgal kapcsolatban éreztük azt, hogy az európai országok közül vélemények, álláspontok és érdekek szempontjából közel áll Magyarországhoz, addig 2024-ben már Szlovákiáról gondoljuk ezt – olvasható ki a 24.hu megbízásából a Závecz Research által készített kutatásból.
Mindez arra utal, hogy a magyar választók jelentős része ismeri a térség politikai viszonyainak változását, hiszen tavaly Lengyelországban és Szlovákiában is kormányváltás történt: Varsóban elbukott az Orbán-kormánnyal szövetséges konzervatív, nacionalista Jog és Igazságosság, Pozsonyban viszont hatalomra került Robert Fico balpopulista, ám a Fidesszel számos kérdésben egyetértő kormánya.
Ennek megfelelően amíg öt évvel ezelőtt a válaszadók 30 százaléka érezte közel a lengyeleket, az idén már csak 13 százalék, míg
Szlovákiát az akkori 12 helyett 19 százalék említette a nyitott kérdésre válaszul mint szövetségest.
Más államot viszont elenyésző számban neveztek meg spontán módon a válaszadók.
Ez azt is jelenti, hogy miközben az Orbán-kormány külpolitikájával az EU-ban különutasnak számító módon Oroszország felé húz, a magyarok egyáltalán nem érzik közel magukhoz a Vlagyimir Putyin vezette államot, mindössze 2 százalék nevezte meg Oroszországot velünk azonos érdekű országként.
Igaz, ennél a kérdésnél a szokásosnál jóval nagyobb volt azok aránya, akik nem adtak választ: a megkérdezettek több mint fele.
Az előző kérdés folytatásaként azt is vizsgálták, mely országokat érezzük a legtávolabbinak. Az öt évvel ezelőtti mérésekhez hasonlóan Németország és Franciaország szerepel az első két helyen, bár időközben helyet cseréltek, és a németeket kevésbé, a franciákat pedig még inkább távolinak érezzük.
Konkrétabb kérdéseket is feltettek a magyar külpolitikával kapcsolatban, az egyik arról szólt, hogy a válaszadók szerint a három megadott ország (az Egyesült Államok, Németország és Oroszország) közül melyikkel működik együtt a legszorosabban Magyarország.
Politikai oldalak szerint nézve
minden párt támogatóinak (relatív) többsége a németekkel való szorosabb együttműködést szorgalmazza,
a nagyobb politikai erők közül.
A Fidesz-szimpatizánsok 21 százaléka szerint ugyanakkor Oroszországgal kell a legszorosabban együttműködni a három felsorolt nagyhatalom közül, ez az arány magasabb, mint az amerikaiakkal való együttműködést támogatóké (12 százalék).
Az Oroszországgal kapcsolatos negatív attitűdök egy újabb kérdésnél is kirajzolódtak, amikor arra kellett válaszolni, hogy a három említett országnak, valamint az Európai Uniónak milyen hatása van Magyarországra.
Az Európai Unió hatását 2019-ben és 2024-ben is kedvezőnek ítélte meg a válaszadók több mint 60 százaléka,
sőt a kormány által szidalmazva emlegetett „Brüsszel” ázsiója picit még növekedett is.
Ezzel együtt az Egyesült Államok hazánkra gyakorolt hatása is megosztóbbá vált honfitársaink véleménye alapján. Öt évvel ezelőtt a pozitív válaszok aránya 51 százalékos volt, a negatívaké 26 százalék, és közel ilyen arányban voltak bizonytalan válaszadók. 2024-re az amerikai hatást kedvezőnek tartók aránya nem csökkent nagyot, a bizonytalanoké viszont igen, és az újonnan véleményt nyilvánítók inkább negatívan ítélik meg az Egyesült Államok szerepét, azt 5 helyett immáron 17 százalék tartja nagyon kedvezőtlennek Magyarországra nézve Joe Biden elnöksége idején.
