A Kreml megvárná a nyomozás végét a lezuhant azeri utasszállító ügyében

  • narancs.hu
  • 2024. december 26.

Külpol

Az előzetes vizsgálatok szerint orosz légvédelmi rakéta okozhatta a tragédiát.

Egyes légügyi szakértők szerint orosz légvédelmi rakéta találhatta el az Azerbaijan Airlines utasszállító gépét, amely 67 emberrel a fedélzetén zuhant le Kazahsztánban szerdán – írja a BBC nyomán a hvg.hu.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erre reagálva csütörtökön azt mondta: „Helytelen lenne bármilyen hipotézist felvetni a vizsgálat következtetései előtt. Mi természetesen nem fogjuk ezt tenni, és senkinek sem szabadna ezt tennie. Meg kell várnunk, amíg a nyomozás befejeződik”. 

Csütörtök délután aztán az azerbajdzsáni állami AnewZ csatorna azt közölte, hogy

az előzetes vizsgálat szerint a gépet az orosz Pancir-Sz védelmi rendszer föld-levegő rakétájának repeszei találták el.

A kazahsztáni hatóságok ezt egyelőre nem erősítették meg.

Az Embraer 190-es repülőgép szerda reggel szállt fel az azerbajdzsáni fővárosból, Bakuból. A csecsenföldi Groznijba kellett volna megérkeznie, de a légitársaság közlése szerint a köd miatt elterelték a gépet. Mielőtt a gép a kazahsztáni Aktau városának közelében lezuhant, a Kaszpi-tengeren át Kazahsztán nyugati részére irányították át. Egy túlélő utas állítása szerint a pilóta kétszer is megpróbált leszállni a sűrű ködben Groznij felett, majd „valami felrobbant.”   

A fedélzeten tartózkodó 67 ember közül huszonkilencen maradtak életben, a lezuhant gép törzsén repeszbecsapódásra utaló nyomokat találtak. Röviddel a baleset után az orosz állami televízió arról számolt be, hogy a gép egy madárrajjal ütközhetett. A hivatalos nyomozást a kazah hatóságok végzik, az azeri hatóságok pedig büntetőeljárásban vizsgálódnak.

Justin Crump, a Sibylline kockázati tanácsadócég szakértője a BBC-nek azt mondta, hogy a gépen található sérülések arra utalnak, hogy a Groznijban aktív orosz légvédelem okozhatta a balesetet. „A repeszek mintázata alapján nagyon úgy néz ki, hogy egy légvédelmi rakéta robbant fel a repülőgép hátsó felénél és bal oldalán” – fogalmazott.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.