A Kreml megvárná a nyomozás végét a lezuhant azeri utasszállító ügyében

  • narancs.hu
  • 2024. december 26.

Külpol

Az előzetes vizsgálatok szerint orosz légvédelmi rakéta okozhatta a tragédiát.

Egyes légügyi szakértők szerint orosz légvédelmi rakéta találhatta el az Azerbaijan Airlines utasszállító gépét, amely 67 emberrel a fedélzetén zuhant le Kazahsztánban szerdán – írja a BBC nyomán a hvg.hu.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erre reagálva csütörtökön azt mondta: „Helytelen lenne bármilyen hipotézist felvetni a vizsgálat következtetései előtt. Mi természetesen nem fogjuk ezt tenni, és senkinek sem szabadna ezt tennie. Meg kell várnunk, amíg a nyomozás befejeződik”. 

Csütörtök délután aztán az azerbajdzsáni állami AnewZ csatorna azt közölte, hogy

az előzetes vizsgálat szerint a gépet az orosz Pancir-Sz védelmi rendszer föld-levegő rakétájának repeszei találták el.

A kazahsztáni hatóságok ezt egyelőre nem erősítették meg.

Az Embraer 190-es repülőgép szerda reggel szállt fel az azerbajdzsáni fővárosból, Bakuból. A csecsenföldi Groznijba kellett volna megérkeznie, de a légitársaság közlése szerint a köd miatt elterelték a gépet. Mielőtt a gép a kazahsztáni Aktau városának közelében lezuhant, a Kaszpi-tengeren át Kazahsztán nyugati részére irányították át. Egy túlélő utas állítása szerint a pilóta kétszer is megpróbált leszállni a sűrű ködben Groznij felett, majd „valami felrobbant.”   

A fedélzeten tartózkodó 67 ember közül huszonkilencen maradtak életben, a lezuhant gép törzsén repeszbecsapódásra utaló nyomokat találtak. Röviddel a baleset után az orosz állami televízió arról számolt be, hogy a gép egy madárrajjal ütközhetett. A hivatalos nyomozást a kazah hatóságok végzik, az azeri hatóságok pedig büntetőeljárásban vizsgálódnak.

Justin Crump, a Sibylline kockázati tanácsadócég szakértője a BBC-nek azt mondta, hogy a gépen található sérülések arra utalnak, hogy a Groznijban aktív orosz légvédelem okozhatta a balesetet. „A repeszek mintázata alapján nagyon úgy néz ki, hogy egy légvédelmi rakéta robbant fel a repülőgép hátsó felénél és bal oldalán” – fogalmazott.  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.