A nemzet védelme – 2015

  • Ara-Kovács Attila
  • 2015. július 13.

Külpol

Nyugati szakértői körökben jó ideje tartja magát az a félelem, hogy az uniós periféria országai nincsenek és nem is lehetnek tényleges biztonságban.

Július 1-jén tette közzé a Pentagon az új amerikai nemzetvédelmi stratégiát, amely a 2011-est váltja fel. A dokumentum üzenete egyértelmű: utal azokra a súlypontváltozásokra, melyek különösen a második Obama-adminisztráció világképét és katonapolitikai céljait meghatározzák.

Fotó:politico.com

Fotó: politico.com

 

Míg a 2011-es stratégiára még mindig a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett New York-i események emléke nyomta rá a bélyegét, és a keretet egyértelműen az Egyesült Államok azt követő közel-keleti katonai fellépései adták, addig a terrorizmus, az iszlám fenyegetettség és az „arab tavasz” nyomán beállt radikális bizonytalanság az új stratégiában láthatóan másodlagossá vált. Azt nem lehet kijelenteni, hogy fontosságuk megszűnt volna, de súlyuk relatív, s helyettük mindenképp más problémák kerültek a figyelem fókuszába.

A globális viszonyokra hatással lévő nemzetállamok fenyegetése.

A papír négy államot jelöl meg, amelyek kormányzati politikájában komoly törekvés tapasztalható arra, hogy (1) megbontsák a nemzetközi rendet, (2) térségi instabilitást okozzanak, (3) irreguláris-terrorista szervezeteket támogassanak, és (4) mindezek együtthatójaként fenyegetést jelentsenek az Egyesült Államokra. Oroszországról, Iránról, Észak-Koreáról és Kínáról van szó.

Nyilvánvaló, hogy az említett államok közül egyik sem képes tényleges katonai kihívást intézni Amerika ellen – de képes fenyegetni a szomszédait, s így regionális konfliktusokat kelteni. Kínának és Oroszországnak különös a jelentősége: Pekingnek például nem is titkolt célja olyan, ma elismerten szuverén államok bekebelezése, mint Tajvan, s területi vitája van Vietnammal, a Fülöp-szigetekkel, sőt Japánnal is. Nemrég a Fülöp-szigetek birtokában lévő zátonyokat szállt meg, s ott olyan területbővítő munkákba fogott – azaz a zátonyok feltöltésébe –, hogy azokon a tengerfenék altalajkincseit feltáró állomásokat hozzon létre. A dolog természetéből adódóan egy ilyen akciót követően általában megjelennek a térségben a kínai katonai bázisok is. Peking komoly haderő-modernizációs programba kezdett, de legalább ilyen aktív a destabilizáló célzatú pénzügyi tranzakciókban, illetve az internetes „hadviselésben” (hackertámadások).

Az Oroszországgal kialakult konfliktus mára komoly, a volt hidegháborúhoz mérhető következményekkel terhes. A volt szovjet tagköztársaságokban folytatott hibrid háborúk (Grúzia, Ukrajna) után Moszkva már a NATO-tagállam Lettországgal és Észtországgal szemben is fenyegetően lép fel; nemrég ez utóbbi területi szuverenitását megsértve raboltak el orosz ügynökök egy észt biztonsági tisztet. Bár az Egyesült Államok eddig egyszer sem hagyott kétséget afelől, hogy egy NATO-tag elleni tényleges támadás esetén életbe lép a védelmi szerződés 5. cikkelye – vagyis a szervezet katonai válaszcsapása nem maradna el –, nyugati szakértői körökben jó ideje tartja magát az a félelem, hogy az uniós periféria országai nincsenek és nem is lehetnek tényleges biztonságban.

Fotó: globalresearch.ca

Fotó: globalresearch.ca

 

Mindemellett persze Oroszország ma elsősorban a száz évvel korábbi Oszmán Birodalomra hasonlít, amely lehetett kihívó – főként a kis nemzetek s az általa elnyomott apróbb nemzeti (etnikai-vallási) entitások szempontjából –, de globális veszélyt mégsem jelentett, ugyanis gazdasága alkalmatlanná tette erre. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy ha a Nyugat felfüggesztené az oroszok hozzáférését a SWIFT pénzügyi tranzakciós rendszerhez, akkor az orosz gazdaság három napon belül összeomlana. Ám jelentsen Moszkva akármekkora kockázatot is a Nyugatra, egy efféle fordulat – s az azt követő káosz – senkinek sem áll érdekében, ez pedig jelentékeny zsarolási potenciál.

A most megjelentetett nemzetvédelmi stratégia két fontos szemléletbeli módosulást mindenképpen tükröz: az orosz veszélyt leszámítva, amellyel elsősorban Európa – azaz az Európai Unió, illetve a volt szovjet zóna utódállamai – szembesülnek, kontinensünk jelentősége meglehetősen csökkent. Prioritást az Egyesült Államok számára egyértelműen a csendes-óceáni térség kapott, mind a kihívások (Kína), mind pedig a lehetőségek miatt. Az sem meglepő – ismervén az Obama-adminisztráció eddigi politikáját –, hogy sokat veszített stratégiai súlyából a Közel-Kelet; pontosabban eltolódtak a hangsúlyok. Míg eddig az izraeli–arab konfliktusok, illetve az öbölháborúk következményeinek kezelése álltak a középpontban, addig mára a figyelem elsősorban Iránra összpontosul.

A szerző a DK elnökségi tagja

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.