A szerb kormányfő figyelmeztetett: Minden kémkedő drónt lelövünk

Külpol

Az utóbbi napokban több drónt is észlelt a szerb hadsereg Szerbia és Koszovó határán, katonai létesítmények közelében.

Az utóbbi néhány napban több drónt is észlelt a szerb hadsereg Szerbia és Koszovó határán, a pilóta nélküli repülőgépek katonai létesítményeket figyeltek meg, ez pedig elfogadhatatlan, és a jövőben minden olyan drónt, amelyet a katonai létesítmények közelében érzékelnek, azonnal le fognak lőni – hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).

A szerb kormányfő szerint minden állam hasonlóan lépne fel, amennyiben ilyen esetet tapasztalna. Tájékoztatása szerint a drónok Koszovó irányából érkeztek, hogy felmérjék a szerb hadsereg állásait és felkészültségét. Miután észrevették a drónokat, a légtér védelme érdekében a szerb MiG-29-es vadászgépek is felszálltak, a harci repülőgépeket állandó készültségbe helyezték.

Milos Vucevic védelmi miniszter az RTS szerda reggeli műsorában rámutatott, a vadászgépek nem drónokra vadásznak, azok hatástalanítására megvannak a megfelelő módszerek, hanem a légteret védik egy esetleges komolyabb támadástól.

Aleksandar Vucic államfő utasítására a légvédelem mellett a szerb hadsereg többi egységét is készenlétbe helyezték. A szerb vezetők hangsúlyozzák, hogy Szerbia a béke és a biztonság megőrzésére törekszik, véleményük szerint azonban a koszovói fél nem gondolkodik észszerűen, és mindent bevet a helyzet destabilizációja érdekében.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói okmányokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti koszovói miniszterelnök viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, amennyiben Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.