A török elnök elment kuncsorogni Emmanuel Macronhoz, de hoppon maradt, majd kiakadt az őt kérdező francia újságíróra

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. január 6.

Külpol

Erdoğan elvileg közelebb akart kerülni az EU-hoz. Nem jött össze.

Korábbi nyilatkozatok szerint Recep Tayyip Erdoğan az európai kapcsolatok újraindítását remélte attól, hogy pénteken személyesen látogatta meg Emmanuel Macron francia elnököt a párizsi Élysée-palotában. Hogy nem minden úgy alakult, ahogy a török állam vezetője elképzelte, arra a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból is lehet következtetni. Az MTI tudósítása szerint Macron kijelentette: szerinte nem lehetséges előrehaladás Törökország uniós csatlakozásában a tavaly júliusi államcsínykísérlet utáni durva megtorlás és az emberi jogok helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt. „Az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat illetően egyértelmű, hogy a legutóbbi fejlemények és döntések nem tesznek lehetővé előrehaladást a folyamatban” – hangsúlyozta a francia elnök, aki csatlakozás híján uniós „partnerséget” javasolt Ankara számára.

„Meg kell vizsgálni (...), nem kell-e átgondolni ezt a kapcsolatot nem az integrációs folyamat keretében, hanem esetleg egyfajta együttműködésben, partnerségben azzal a céllal, hogy (...) megőrizzük Törökország és népe európai beágyazódását, és biztosítsuk, hogy Európára tekintve és Európával közösen építse a jövőjét” – hangsúlyozta a francia államfő. A demokratikus országoknak a terrorizmus elleni harcukban is maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a jogállamot – szögezte le a Törökországban bebörtönzött diákok, tanárok és újságírók sorsa miatt aggódva. Hozzátette, hogy tárgyalópartnerével megvitattak egy listát, végigmenve a rajta szereplő összes néven.

„Ez jellemzi a jogállamot”

„Nézetkülönbségek vannak közöttünk az egyéni szabadságjogok tekintetében. (...) A párbeszéd a múltban két esetben gyümölcsöző volt, amikor egy Törökországban bebörtönzött újságíróról és egy újságíró szakos egyetemistáról volt szó” – emlékeztetett Macron Mathias Depardon francia fotósra és Loup Bureau újságíróra utalva, akiket tavaly őrizetbe vettek, majd szabadon is engedtek. „Ami a szólásszabadságot illeti, az abszolút, nem lehet megosztani. Ez jellemzi a jogállamot” – mondta Macron.

A látogatás előtt francia újságíró-szakszervezetek és -szervezetek, közöttük a Riporterek Határok Nélkül (RSF) arra kérte Macront, ítélje el a törökországi újságírók bebörtönzését és álljon ki határozottan az emberi jogok mellett. Az RSF sajtószabadságról készített rangsorában 180 ország között Törökország a 155. helyen áll.

Nem túl közel

Nem túl közel

Fotó: MTI

Erdoğan nem akar tovább könyörögni

Recep Tayyip Erdoğan az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban közölte: Törökország belefáradt, hogy egy esetleges uniós tagságra várjon. „Sajnos, az első lépéseket 1963-ban tettük meg, és Törökország már 54 éve az EU előszobájában vár.” „Ez igencsak kimerít bennünket. Lehet, hogy döntésre kényszerít minket” – tette hozzá, de arra nem tért ki, hogy konkrétan mire gondol. „Nem lehet állandóan európai uniós csatlakozásért könyörögni” – mondta a török elnök. Ankara EU-csatlakozása évtizedek óta húzódik.

A török elnök több sértő megjegyzést tett a NATO-szövetségesekre, fajgyűlölettel, terroristák védelmezésével és a nácikhoz hasonló viselkedéssel vádolt meg európai vezetőket.

A terrorizmussal kapcsolatban Erdoğan kijelentette, hogy a terrorizmus „nem magától terem”, „kertészei” a vezércikkírók, véleményvezérek. „Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt” – hangsúlyozta Erdoğan.

„Nem vagy újságíró”

A török államfő idegesen válaszolt egy francia újságíró, a France 2 televízió Különtudósító című magazinműsora munkatársának kérdésére, aki a török titkosszolgálatokhoz tartozó teherautókra kérdezett rá, amelyek 2014 januárjában állítólag fegyvereket szállítottak az Iszlám Állam terrorszervezetnek.

Amikor az ügy Törökországban 2015-ben kipattant, Ankara Fethullah Gülen száműzetésben élő hitszónoknak tulajdonította, aki Erdoğan egykori mentora, majd ellenlábasa volt. Erdoğan a török kormány által FETO-nak nevezett szervezet (Fethullah Híveinek Terrorszervezete) számlájára írja a 2016. júliusi puccskísérletet is.

„Te a FETO szavait ismétled, nem vagy újságíró” – fakadt ki a pénteki sajtótájékoztatón Erdoğan. „Azok, akik ezeket a műveleteket végrehajtották, a FETO megbízottai voltak, most börtönben ülnek.” „Nekem felteszed ezt a kérdést, de miért nem kérdezed meg az Egyesült Államokat, amely 4000 teherautónyi fegyvert küldött Szíriába?” (...) „Újságíró vagy, nem? Ott kellett volna neked is nyomozni!” – tette hozzá, figyelmeztetve: „Nem olyan valakivel álltok szemben, aki azt egykönnyen lenyeli.”

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.