A török elnök elment kuncsorogni Emmanuel Macronhoz, de hoppon maradt, majd kiakadt az őt kérdező francia újságíróra

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. január 6.

Külpol

Erdoğan elvileg közelebb akart kerülni az EU-hoz. Nem jött össze.

Korábbi nyilatkozatok szerint Recep Tayyip Erdoğan az európai kapcsolatok újraindítását remélte attól, hogy pénteken személyesen látogatta meg Emmanuel Macron francia elnököt a párizsi Élysée-palotában. Hogy nem minden úgy alakult, ahogy a török állam vezetője elképzelte, arra a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból is lehet következtetni. Az MTI tudósítása szerint Macron kijelentette: szerinte nem lehetséges előrehaladás Törökország uniós csatlakozásában a tavaly júliusi államcsínykísérlet utáni durva megtorlás és az emberi jogok helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt. „Az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat illetően egyértelmű, hogy a legutóbbi fejlemények és döntések nem tesznek lehetővé előrehaladást a folyamatban” – hangsúlyozta a francia elnök, aki csatlakozás híján uniós „partnerséget” javasolt Ankara számára.

„Meg kell vizsgálni (...), nem kell-e átgondolni ezt a kapcsolatot nem az integrációs folyamat keretében, hanem esetleg egyfajta együttműködésben, partnerségben azzal a céllal, hogy (...) megőrizzük Törökország és népe európai beágyazódását, és biztosítsuk, hogy Európára tekintve és Európával közösen építse a jövőjét” – hangsúlyozta a francia államfő. A demokratikus országoknak a terrorizmus elleni harcukban is maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a jogállamot – szögezte le a Törökországban bebörtönzött diákok, tanárok és újságírók sorsa miatt aggódva. Hozzátette, hogy tárgyalópartnerével megvitattak egy listát, végigmenve a rajta szereplő összes néven.

„Ez jellemzi a jogállamot”

„Nézetkülönbségek vannak közöttünk az egyéni szabadságjogok tekintetében. (...) A párbeszéd a múltban két esetben gyümölcsöző volt, amikor egy Törökországban bebörtönzött újságíróról és egy újságíró szakos egyetemistáról volt szó” – emlékeztetett Macron Mathias Depardon francia fotósra és Loup Bureau újságíróra utalva, akiket tavaly őrizetbe vettek, majd szabadon is engedtek. „Ami a szólásszabadságot illeti, az abszolút, nem lehet megosztani. Ez jellemzi a jogállamot” – mondta Macron.

A látogatás előtt francia újságíró-szakszervezetek és -szervezetek, közöttük a Riporterek Határok Nélkül (RSF) arra kérte Macront, ítélje el a törökországi újságírók bebörtönzését és álljon ki határozottan az emberi jogok mellett. Az RSF sajtószabadságról készített rangsorában 180 ország között Törökország a 155. helyen áll.

Nem túl közel

Nem túl közel

Fotó: MTI

Erdoğan nem akar tovább könyörögni

Recep Tayyip Erdoğan az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban közölte: Törökország belefáradt, hogy egy esetleges uniós tagságra várjon. „Sajnos, az első lépéseket 1963-ban tettük meg, és Törökország már 54 éve az EU előszobájában vár.” „Ez igencsak kimerít bennünket. Lehet, hogy döntésre kényszerít minket” – tette hozzá, de arra nem tért ki, hogy konkrétan mire gondol. „Nem lehet állandóan európai uniós csatlakozásért könyörögni” – mondta a török elnök. Ankara EU-csatlakozása évtizedek óta húzódik.

A török elnök több sértő megjegyzést tett a NATO-szövetségesekre, fajgyűlölettel, terroristák védelmezésével és a nácikhoz hasonló viselkedéssel vádolt meg európai vezetőket.

A terrorizmussal kapcsolatban Erdoğan kijelentette, hogy a terrorizmus „nem magától terem”, „kertészei” a vezércikkírók, véleményvezérek. „Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt” – hangsúlyozta Erdoğan.

„Nem vagy újságíró”

A török államfő idegesen válaszolt egy francia újságíró, a France 2 televízió Különtudósító című magazinműsora munkatársának kérdésére, aki a török titkosszolgálatokhoz tartozó teherautókra kérdezett rá, amelyek 2014 januárjában állítólag fegyvereket szállítottak az Iszlám Állam terrorszervezetnek.

Amikor az ügy Törökországban 2015-ben kipattant, Ankara Fethullah Gülen száműzetésben élő hitszónoknak tulajdonította, aki Erdoğan egykori mentora, majd ellenlábasa volt. Erdoğan a török kormány által FETO-nak nevezett szervezet (Fethullah Híveinek Terrorszervezete) számlájára írja a 2016. júliusi puccskísérletet is.

„Te a FETO szavait ismétled, nem vagy újságíró” – fakadt ki a pénteki sajtótájékoztatón Erdoğan. „Azok, akik ezeket a műveleteket végrehajtották, a FETO megbízottai voltak, most börtönben ülnek.” „Nekem felteszed ezt a kérdést, de miért nem kérdezed meg az Egyesült Államokat, amely 4000 teherautónyi fegyvert küldött Szíriába?” (...) „Újságíró vagy, nem? Ott kellett volna neked is nyomozni!” – tette hozzá, figyelmeztetve: „Nem olyan valakivel álltok szemben, aki azt egykönnyen lenyeli.”

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.