A világ nagyhatalmai megállapodtak, hogy 2030-tól véget vetnek az erdőirtásoknak

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Külpol

Megvan a vasárnap kezdődött ENSZ-klímacsúcs első nagy megállapodása.

A világ több mint 100 vezetője megállapodott az ENSZ éghajlatváltozási csúcskonferenciáján, hogy 2030-ig felhagynak a környezeti katasztrófát eredményező erdőirtásokkal, és új erdőket telepítenek. Az aláírók között szerepel többek között az amazóniai őserdőnek otthont adó Brazília is – írja a Qubit a The New York Times cikke alapján.

Mint kiderült, a cél megvalósítására privát forrásokból és közalapokból 14 milliárd fontot fognak költeni összesen, és bár a szakértők üdvözlik az elköteleződést, sokan szkeptikusak, hisz' a 2014-es New Yorkban tett ígéretet, miszerint legalább lelassítják az erdőirtások folyamatát, sem sikerült betartani. Az erdők pusztításának befejezése kétség kívül életbevágóan fontos lenne, mivel a fák nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedést okozó szén-dioxid megkötéséhez.

Azok az országok, amelyek most elkötelezik magukat a fakivágásokkal szemben – Kanada, a már említett Brazília, Oroszország, Kína, Indonézia, az Egyesült Államok, Anglia és a Kongói Demokratikus köztársaság (a teljes lista itt olvasható) – a világ erdőinek 85 százalékát birtokolják.

Az ígéret többek között tartalmazza a fejlődő országok támogatását, hogy azok helyre tudják állítani az erdőktől megfosztott területeket, eredményesen tudják felvenni a harcot a bozót- és erdőtüzekkel, és támogassák az őslakosokat.

A megállapodók közül 28 ország kormánya döntött úgy, hogy az erdőirtás a jövőben nem játszhat szerepet az egyes élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, mint a pálmaolaj, a szója vagy a kakaó, globális kereskedelmében.

Az állattartásnak, a legeltetésnek vagy épp a pálamolaj-ültetvényeknek ugyanis hatalmas erdőterületek esnek áldoztául.

A világ legnagyobb pénzügyi cégei közül több mint 30 vállalat ugyancsak ígéretett tett arra, hogy a jövőben nem invesztálnak olyan tevékenységekbe, amelyek erdőirtásokkal hozhatók összefüggésbe. A megállapodásban résztvevők ezen felül létrehoznak egy 1,1 milliárd fontos alapot, hogy megvédjék a Kongó-medence trópusi esőerdőit.

(Qubit, The New York Times)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.