A világ nagyhatalmai megállapodtak, hogy 2030-tól véget vetnek az erdőirtásoknak

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Külpol

Megvan a vasárnap kezdődött ENSZ-klímacsúcs első nagy megállapodása.

A világ több mint 100 vezetője megállapodott az ENSZ éghajlatváltozási csúcskonferenciáján, hogy 2030-ig felhagynak a környezeti katasztrófát eredményező erdőirtásokkal, és új erdőket telepítenek. Az aláírók között szerepel többek között az amazóniai őserdőnek otthont adó Brazília is – írja a Qubit a The New York Times cikke alapján.

Mint kiderült, a cél megvalósítására privát forrásokból és közalapokból 14 milliárd fontot fognak költeni összesen, és bár a szakértők üdvözlik az elköteleződést, sokan szkeptikusak, hisz' a 2014-es New Yorkban tett ígéretet, miszerint legalább lelassítják az erdőirtások folyamatát, sem sikerült betartani. Az erdők pusztításának befejezése kétség kívül életbevágóan fontos lenne, mivel a fák nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedést okozó szén-dioxid megkötéséhez.

Azok az országok, amelyek most elkötelezik magukat a fakivágásokkal szemben – Kanada, a már említett Brazília, Oroszország, Kína, Indonézia, az Egyesült Államok, Anglia és a Kongói Demokratikus köztársaság (a teljes lista itt olvasható) – a világ erdőinek 85 százalékát birtokolják.

Az ígéret többek között tartalmazza a fejlődő országok támogatását, hogy azok helyre tudják állítani az erdőktől megfosztott területeket, eredményesen tudják felvenni a harcot a bozót- és erdőtüzekkel, és támogassák az őslakosokat.

A megállapodók közül 28 ország kormánya döntött úgy, hogy az erdőirtás a jövőben nem játszhat szerepet az egyes élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, mint a pálmaolaj, a szója vagy a kakaó, globális kereskedelmében.

Az állattartásnak, a legeltetésnek vagy épp a pálamolaj-ültetvényeknek ugyanis hatalmas erdőterületek esnek áldoztául.

A világ legnagyobb pénzügyi cégei közül több mint 30 vállalat ugyancsak ígéretett tett arra, hogy a jövőben nem invesztálnak olyan tevékenységekbe, amelyek erdőirtásokkal hozhatók összefüggésbe. A megállapodásban résztvevők ezen felül létrehoznak egy 1,1 milliárd fontos alapot, hogy megvédjék a Kongó-medence trópusi esőerdőit.

(Qubit, The New York Times)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.