A világ nagyhatalmai megállapodtak, hogy 2030-tól véget vetnek az erdőirtásoknak

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Külpol

Megvan a vasárnap kezdődött ENSZ-klímacsúcs első nagy megállapodása.

A világ több mint 100 vezetője megállapodott az ENSZ éghajlatváltozási csúcskonferenciáján, hogy 2030-ig felhagynak a környezeti katasztrófát eredményező erdőirtásokkal, és új erdőket telepítenek. Az aláírók között szerepel többek között az amazóniai őserdőnek otthont adó Brazília is – írja a Qubit a The New York Times cikke alapján.

Mint kiderült, a cél megvalósítására privát forrásokból és közalapokból 14 milliárd fontot fognak költeni összesen, és bár a szakértők üdvözlik az elköteleződést, sokan szkeptikusak, hisz' a 2014-es New Yorkban tett ígéretet, miszerint legalább lelassítják az erdőirtások folyamatát, sem sikerült betartani. Az erdők pusztításának befejezése kétség kívül életbevágóan fontos lenne, mivel a fák nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedést okozó szén-dioxid megkötéséhez.

Azok az országok, amelyek most elkötelezik magukat a fakivágásokkal szemben – Kanada, a már említett Brazília, Oroszország, Kína, Indonézia, az Egyesült Államok, Anglia és a Kongói Demokratikus köztársaság (a teljes lista itt olvasható) – a világ erdőinek 85 százalékát birtokolják.

Az ígéret többek között tartalmazza a fejlődő országok támogatását, hogy azok helyre tudják állítani az erdőktől megfosztott területeket, eredményesen tudják felvenni a harcot a bozót- és erdőtüzekkel, és támogassák az őslakosokat.

A megállapodók közül 28 ország kormánya döntött úgy, hogy az erdőirtás a jövőben nem játszhat szerepet az egyes élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, mint a pálmaolaj, a szója vagy a kakaó, globális kereskedelmében.

Az állattartásnak, a legeltetésnek vagy épp a pálamolaj-ültetvényeknek ugyanis hatalmas erdőterületek esnek áldoztául.

A világ legnagyobb pénzügyi cégei közül több mint 30 vállalat ugyancsak ígéretett tett arra, hogy a jövőben nem invesztálnak olyan tevékenységekbe, amelyek erdőirtásokkal hozhatók összefüggésbe. A megállapodásban résztvevők ezen felül létrehoznak egy 1,1 milliárd fontos alapot, hogy megvédjék a Kongó-medence trópusi esőerdőit.

(Qubit, The New York Times)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.