Afganisztán: Pandzsírral nem bírnak a tálibok

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. szeptember 3.

Külpol

Egymásnak ellentmondó hírek szólnak az utolsó ellenálló afganisztáni tartomány sorsáról.

Súlyos veszteségeket szenvedtek, és meghátrálásra kényszerültek Pandzsir-völgynél az Afganisztán szinte teljes területét ellenőrző tálibok – ezt a TASZSZ hírügynökség a területet uraló ellenállókra hivatkozva közölte pénteken.

Csütörtök este és az éjszaka folyamán a tálibok megpróbáltak betörni Pandzsírba. Nyugatról az Andarab-völgyön és a Baglan tartománybeli Pule Hiszar körzeten keresztül próbáltak meg eljutni a Havak-hágóig, valamint dél felől a Gulbahar körzeten át.

A tálibok támadása mindenhol összeomlott, visszavonulásra kényszerültek, súlyos veszteségeket szenvedve – mondta az orosz hírügynökséget telefonon tájékoztató forrás.

Tagadta, hogy a táliboknak sikerült volna elfoglalniuk több körzetet és négy ellenőrzőpontot a tartományban.  

„A tálibok nem mondanak igazat. Több irányból akarják elfoglalni Pandzsírt, de nem jártak sikerrel, és nem is tudnak elfoglalni semmit, sem az ellenőrzőpontot, vagy végképp nem körzetet” – tette hozzá a pandzsíri illetékes.

A tálibok azt állították, hogy az ellenállók 31 katonát, köztük parancsnokokat veszítettek a harcban. „Ez is dezinformáció, egy kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a népünket. De nem fognak sikerrel járni. Jelenleg stabil a helyzet az ostromlott Pandzsírban” – mondta a TASZSZ forrása.

Még csütörtökön Fahim Dasti, a milícia szóvivője azt mondta az orosz hírügynökségnek, hogy az ellenállás elkötelezett a békés rendezés iránt, de felkészült arra, hogy a radikálisok háborút robbantanak ki. Hozzátette, a tálibok az elmúlt két nap harcaiban már mintegy 350 embert vesztettek, és további 35 harcosukat ejtették fogságba.

Azt, hogy melyik fél mond igazat, nagyon nehéz megítélni, mert szintén a TASZSZ hírügynökség szintén pénteken arról kapott információt, kabuli forrásaiból, hogy a tálibok négyfelől ostromolják a térséget, elvágták a telefon-, internet- és áramszolgáltatást. Amrulla Száleh volt afgán alelnök pedig, aki Asraf Gáni volt elnök elmenekülése óta elnöknek tekintette magát, már elhagyta a  szorongatott tartományt, és Tádzsikisztánba ment. Már állítólagos távozása után Száleh a Twitteren írt arról, hogy „a tálibok elzárták a humanitárius segélyek útját Pandzsírba, etnikai alapon szűrik az utazókat, a hadköteles korú pandzsíri férfiakat aknamezőkre hajtják, lekapcsolták a telefon- és áramszolgálatást, és még gyógyszert sem engednek be a területre. Az emberek csak kis összegű készpénzt tarthatnak maguknál”.

A Hindustan Times című indiai hírportál szintén pénteken azt írta, hogy egyes jelentések szerint a kiéleződő pandzsíri harcok sokakat menekülésre kényszerítettek.

A Reauters szintén pénteken három radikális iszlamista forrásától úgy értesült, hogy a tálibok elfoglalták Pandzsírt, és ezzel egész Afganisztán az övék, és Kabulban a levegőbe lövöldöznek örömükben a tálibok.

     Amrulla Száleh viszont a Tolo News afgán televíziónak nyilatkozva hazugságnak nevezte azokat a jelentéseket, miszerint elmenekült volna az országból.

Az Afganisztánban augusztus közepén ismét hatalomra került tálibok az összes tartományt ellenőrzésük alá vonták, kivéve Pandzsírt, ahol az 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni a hatalmukat. Ez főleg annak tudható be, hogy a tartomány nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. A tálibellenes ellenállók vezetője, Ahmad Maszúd, a 2001. szeptember 9-én meggyilkolt Ahmad Sah Maszúdnak, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.