Afganisztánban elrendelték a nők számára a teljes testet elfedő burka viselését nyilvános helyeken

Külpol

Az afganisztáni tálibok legfelsőbb vezetőjének rendelete azonnali hatállyal, mától lépett életbe.

A radikális iszlamista tálibok tavaly augusztusi hatalomra jutása óta ez a legszigorúbb jogkorlátozás a nőkkel szemben – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Hibatulla Ahundzada molla legfelsőbb vezető arra hivatkozott a rendeletben, hogy a burka viselése megfelel a hagyományoknak, illetve tiszteletet parancsol a nők iránt. "A nem nagyon fiatal és nem nagyon idős nőknek az arcukat is el kell fedniük, amikor nem családtag férfival beszélnek", hogy ne legyenek kihívóak – olvasható a dokumentumban. Hozzáfűzte még: ha a nőknek nincs fontos dolguk otthonukon kívül, akkor "jobb, ha otthon maradnak".

Az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztérium szóvivője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: ha egy nő nem tartja be a rendeletben előírtakat, akkor apját vagy legközelebbi férfi rokonát veszik elő. Felkeresik az otthonában, vagy rosszabb esetben bebörtönzik, vagy elbocsátják állami állásából.

A héten az északnyugati Herát tartományban tiltották meg az ottani autósiskoláknak, hogy nőket oktassanak, illetve a helyi hatóságok jogosítványokat sem állíthatnak ki nőknek. Országosan már a nők nem kaphatnak közalkalmazotti állást, és családtag férfi kísérete nélkül nem utazhatnak.

Márciusban hosszú hónapok után újra középiskolába és felsőoktatási intézménybe járhattak volna a lányok és a nők a tálibok előzetes bejelentése szerint, de ezt visszavonták.

A férfiaknak – diákoknak és tanároknak – a múlt hét végén a nyakkendőviselést tiltották be az egész ország oktatási intézményeiben.

Hatalomátvételük után a tálibok azt ígérték, hogy mindenki jogait tiszteletben tartják, amíg az iszlám törvények és az afgán szokások engedik. Azt bizonygatták, hogy változtak a kormányzási módszereik korábbi uralkodásukhoz képest. 1996 és 2001 között a radikálisok megtiltották a nőknek, hogy férfi hozzátartozó nélkül elhagyják otthonukat, a férfiaknak pedig előírták, hogy növesszenek szakállt.

Arra hivatkozva, hogy a zene tiltott az iszlámban, a tálibok az idén elkezdték a fellelhető hangszerek megsemmisítését, munkanélküliségre ítélve nagyszámú zenészt, hangszerkészítőt és énekest.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.