Alex Soros is megerősítette, a Nyílt Társadalom Alapítványok nem hagyják el Európát

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 31.

Külpol

Mint írta, a leépítések nem jelentenek visszavonulást.

„A hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros »elhagyja Európát«, félrevezetőek. Nem távozunk” – jelentette ki Alex Soros a Politicón írt publikációjában, amit többek között a Telex is szemlézett. 

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Soros György fia júniusban vette át apja pénzügyi birodalmának irányítását, és az OSF is megszavazta őt elnöknek. A váltást követően terjedt el a hír, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok átszervezik működésüket, és megszüntetik az Európai Unión belüli tevékenységüket.

Alex Soros szerint ez nem igaz, azonban mivel Európa elkezdett kelet felé mozdulni, nagyobb szerepet tudhat már magáénak Csehország és Lengyelország is, és az ukrajnai háborúnak is beláthatatlan következményei lesznek a jövőben, az OSF is ehhez igazítja a prioritásait és munkamódszereit.

„Igen, a létszámunkat is jelentősen csökkenteni fogjuk, hogy több pénz jusson oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. De ez nem jelent semmiféle visszavonulást” 

– írja Alex Soros, hozzátéve: „Meglepő módon egy magyar kormánytisztviselőnek igaza volt, amikor szkeptikusan nyilatkozott a médiajelentésekről. Ez nem a finanszírozás szintjéről szól, hanem a prioritásokról, mivel a finanszírozás fókusza ismét a kontinens keleti részére tolódik.” Az üzletember ezzel Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának két héttel ezelőtti megjegyzésére reagált, miszerint majd akkor hiszi el a kivonulásról szóló híreket, ha „az utolsó Soros-katona is elhagyja Európát”.

Alex Soros szerint az OSF elsődleges céljai a következők:

  • A továbbiakban is támogatni fogják Ukrajnát Oroszországgal szemben.
  • Támogatni fogják moldovai és nyugat-balkáni alapítványaikat, mivel a régió országainak lehetséges EU-tagságait létfontosságúnak tartják a térség stabilitásának megőrzéséhez.
  • Nem csak folytatják, hanem fokozni szeretnék az Európában élő 12 milliós roma etnikai kisebbség egyenlő bánásmódjának biztosítására irányuló erőfeszítéseiket.
  • „És továbbra is elkötelezettek maradunk a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök zárt be Budapesten.”

Soros azt is megígérte, hogy sem Európában, sem máshol nem hagyják cserben a szövetségeseiket, akik kiállnak a demokratikus jogokért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.