Apák és fiúk

Választás és feszültség Togóban

  • - kovácsy -
  • 2005. április 28.

Külpol

Ami a felszínen - legalábbis kívülről, az ENSZ-ből, Európából és az Egyesült Államokból nézve - a demokratizálódás első lépésének látszott, mára polgárháborús veszélynek tűnik. Akárki lesz az elnökválasztás győztese, a másik oldal nem fogadja el az eredményt. Az egyetlen reménysugár a nigériai hatalmi szó.

Nyugat-Afrika középhatalma már szerzett némi tapasztalatot a konfliktusok elcsitításában, habár tartós és végleges békét eddig még nem tudott teremteni a térségben, ahol az elmúlt évtizedekben több polgárháború is kirobbant: Libéria, Sierra Leone, Elefántcsontpart volt a sorrend. Togo egyik országgal sem határos, de az aktuálpolitikai okokból fölerősödött etnikai ellentétek logikája itt is a már ismert mintát követi. Adva van egy népcsoport - esetünkben az ewe etnikum -, amely a gyarmati időkben a külső hatalom támasza és kedvezményezettje volt. Ők lakják a tengerparttól észak felé keskeny sávban elnyúló, fél-Magyarországnyi állam part közeli területét, rájuk alapozták gyarmati igazgatásukat először a németek, később a franciák is. A függetlenné válás után, 1961-ben pedig ők adták az első államfőt Sylvanus Olympio személyében. (A jellegzetes családi nevet a II. világháború éveiben már egy törzsi királyuk is viselte.)

Az északi kabiye (vagy kabre) nép különösen rosszul tűrte ezt, amiből egyenesen következett a felszabadult Afrika történetének első, véres államcsínye: Olympiót 1963-ban meggyilkolták, amikor a lázadó katonák elől az amerikai követségre próbált menekülni. A puccsisták vezetője, Gnassingbe Eyadéma egy újabb, ezúttal vértelen államcsíny után csak négy évvel később vette át formálisan is a hatalmat, és egészen az idén februárban bekövetkezett haláláig ő állt az ország élén, a földrész legrégebbi diktátoraként. Négy évtized már elég

nagy idő

ahhoz, hogy átalakuljon a közhivatalok, de még inkább a hadsereg összetétele (a tisztikar 90 százaléka kabiye). A két említett etnikum egyébként a lakosságnak még a felét sem teszi ki a népek, törzsek és vallások elképesztően színes kavalkádjában, amely nemcsak Togóra, hanem a Guineai-öböl egész partvidékére jellemző.

Eyadéma uralmát alapvetően a hidegháború biztosította: a határos országok - Ghána, Burkina Faso és Benin - változó intenzitással és tartalommal, de mind Moszkvára kacsingató politikát folytattak azokban az években. Miután a Nyugat ostromlott bástyájának szerepköre semmivé foszlott, a togói elnök diktatórikus módszerei és emberi jogi kérdésekben mutatott aggálytalansága a kilencvenes évek közepétől gazdasági büntetőintézkedéseket váltott ki, és ez a viszonylag elfogadható gazdasági állapotoknak is véget vetett. A foszfátkitermelésre alapozott külkereskedelem megroggyant, a segélyek és hitelek forrásai bedugultak. A környező, akkor még szegényebb országokkal folytatott élénk határ menti kereskedelemnek pedig a gazdasági erőviszonyok átfordulása vetett véget.

Egy dolgot nem lehetett Eyadéma szemére vetni: a más afrikai diktátoroktól megszokott, látványosan pöffeszkedő harácsolást. Egyebekben viszont az ismert mintát követte: az ellenfél (meggyilkolt elődjének immár 69 éves fia, Gilchrist Olympio) választhatóságának ismételt megakadályozása, rutinszerűen meghamisított választási eredmények. Februárban, a halálát követően gyorsan 40 éves fiát, Faure Gnassingbét ültette a helyére a hadsereg, de a nemzetközi - többek között nigériai - nyomás hatására végül kiírták az elnökválasztást. Az április 8-án kezdődött kampányban Olympio jr. helyett ismét egy másik ellenzéki jelölt szállt harcba. Ahogy a politikai küzdelem egyre durvult, a tüntetések és ellentüntetések egyre véresebbé váltak, felmerült a halasztás lehetősége - ezúttal a feszültség enyhítése érdekében. Ezt követelte az egyre ingerültebb ellenzék is, ismét csalástól tartva - hiába teszik lehetővé a togói törvények, hogy a választók a szavazóhelyiségek nyitott ajtajában és ablakainál állva figyelhessék a szavazatszámlálást.

A szavazás azonban a fokozódó zűrzavarban vasárnap lezajlott. Miközben tovább folytak a tüntetések, Obasanjo nigériai elnök magához rendelte a két versengő utódot, hogy kikényszerítsen belőlük egy megállapodást: akárki győz, nemzeti egységkormány alakul. Csak hát Togóban az elnöké a főhatalom, vagyis távolról sem mindegy, ki lesz a győztes és hogyan. Ráadásul, ha már demokrácia, hát a háborgó lakosságnak is lesz némi beleszólása a dolgokba (a fegyveres erőkről nem is szólva), és ez nem feltétlenül biztosítéka a békességnek.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.