Arundhati Roy: „Tudja, a rendszer lényege a megfélemlítés”

  • narancs.hu
  • 2017. december 7.

Külpol

Ma megjelent, legfrissebb lapszámunkban interjút olvashatnak Arundhati Royjal, Az apró dolgok istene és A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma írójával. Indiáról, a viruló kasztrendszerről és a politikai vezetés megfélemlítő technikáiról beszélgettünk. Ízelítő Köves Gábor interjújából.

false

Magyar Narancs: Az apró dolgok istene és A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma között húsz év telt el, időközben politikai aktivistaként is hallatta a hangját, még börtönben is ült. Miért ítélték el?

Arundhati Roy: A bíróság megsértésének vádpontjában találtak bűnösnek. Komplikált ügy volt, mint minden ügy, aminek a bíróságokhoz van köze, de a dolog lényege az volt, hogy egy hatalmas gát megépítése ellen tiltakoztam. De volt, hogy lázadás vádjával fenyegettek, amiért kifejtettem a véleményemet Kasmírról. Tudja, a rendszer lényege a megfélemlítés, hogy máskor kétszer is meggondolod, hogy szabadon akarsz-e beszélni. Mindeközben pedig a vezetőink úgy tesznek, mintha egy demokráciában élnénk. Állandó a félelem. Visszakanyarodhatunk a meggyilkolt újságíró esetéhez: ha egy újságírót meggyilkolnak, mindenki félni kezd, nem igaz? Ha engem bebörtönöznek, a nálam kiszolgáltatottabbak, akik kevésbé ismertek vagy egzisztenciálisan gyengébb lábakon állnak, persze hogy nálam is jobban megijednek. Az ilyesmi mindig üzenet is egyben a tömegeknek. De nincs ebben semmi rendkívüli, így megy ez időtlen idők óta.

MN: Mennyi időt töltött börtönben?

AR: Csak egy napot.

MN: Milyen érzés volt?

AR: Nem volt szörnyű, főleg mert több százan gyűltek össze a börtön előtt, és egész éjszaka azt kántálták, hogy engedjenek ki. De nem szívesen beszélek a velem történtekről, mert most is, hogy erről beszélek önnel, ezrek ülnek a börtönökben a legszegényebbek közül anélkül, hogy tudnák, mit követtek el. A börtönök zsúfolásig vannak velük. Nőket erőszakolnak meg folyamatosan. Szóval, nem fogok én itt a saját szerencsétlenségemről kiselőadást tartani.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.