Átengedte a külügyi bizottság Várhelyit

  • BM
  • 2019. november 18.

Külpol

Éppenhogy, de sikerült elég EP-képviselőt meggyőznie.
Írásbeli kérdések megválaszolására kényszerült Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt, végül azonban sikerült meggyőznie a frakciók koordinátorait – számolt be az Euronews a Financial Times és a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója nyomán.
Várhelyit többek között Orbán Viktor Türk Tanácsban tett ajánlatáról, és Nikola Gruevszki menedékjogáról kérdezték. Válaszait hétfő délig kellett leadnia, amelyek elég EP-képviselőt győztek meg arról, hogy függetlenként fog tevékenykedni bővítési és szomszédsági biztosként.

 

A portál megemlíti, Gyöngyösi Márton független képviselő (aki tagja a külügyi bizottságnak) azt írta a Twitteren, hogy Várhelyinek az EP második és harmadik legnagyobb frakciójának (tehát a szocdemek és a liberálisok) támogatására is szüksége volt. Ezek szerint az Európai Parlament a jövő héten dönthet az új bizottságról.

 

 

Nem volt könnyű menet

Hiába készült fel alaposan a múlt hét csütörtöki szóbeli meghallgatására Várhelyi Olivér, elég sok kínos politikai kérdést kapott a múlt héten. Ezeket csak hárítani tudta, így első körben nem is sikerült meggyőznie az EP szakbizottságát – ezért került sor a pótvizsgára, tehát az írásbeli kérdések megválaszolására.

Orbán türk barátai miatt kapta a legkeményebb kérdéseket a magyar biztosjelölt

Várhelyi Olivér sok szépet ígért, de nem volt hajlandó elhatárolódni Orbán Viktortól az Európai Parlament külügyi bizottságában. "Az EU irányvonalát, és csak az EU irányvonalát fogom képviselni." "Semmilyen külső befolyásolást nem fogadok el, egyetlen kormány instrukcióit sem teljesítem."

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője szerint Várhelyi a szakbizottsági koordinátorok szavazásán bukott el. Valószínűleg azért akadt fel a biztosjelölt, mert bizonyos kérdéseket többször is fel kellett neki tenni, hiszen kikerülte a válaszadást.

Ilyen volt az az eset, amikor arról kérdezték: milyen garanciákat vállal annak érdekében, hogy Orbán Viktortól függetlenül fog dolgozni uniós biztosként. A képviselő csak annyit mondott: az ő munkájába senki nem szólhat bele.

Az MTI nem számolt be a múlt heti kínos ügyről, az első körös buktáról, mindösszesen egy pársoros Fidesz-közleményt hozott le, amely így szólt:

„A bevándorláspártiak folytatják a magyar biztosjelölt elleni támadást

Várhelyi Olivér mai EP-szakbizottsági meghallgatása egyértelművé tette, hogy nem szakmai, hanem politikai támadás zajlik a magyar biztosjelölt ellen. Ugyanazok a bevándorláspártiak támadják a magyar biztosjelöltet, akik eddig támadták a magyar bevándorláspolitikát. Lehangoló látni a magyar ellenzéki európai parlamenti képviselők agresszív és példátlan áskálódását a magyar jelöltek - korábban Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér - ellen. Gyurcsányné, a momentumos Cseh Katalin, a szocialista Ujhelyi István, a jobbikos Gyöngyösi Márton a többi bevándorláspártival együtt mindent megtesznek, hogy a magyar jelölt kinevezését megakadályozzák, ezúttal sem a magyar érdekeket képviselik.”

Korábban Trócsányi bukott

Ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljön Várhelyi neve, az kellett, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert leszavazzák kétszer is biztosjelöltként.

Az EP jogi bizottsága összeférhetetlennek találta

  • Trócsányit a többszörös és egyértelmű részvétele a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenységében,
  • az Oroszországhoz fűződő kapcsolata miatt, különös tekintettel igazságügyi miniszterként betöltött szerepére az orosz gyanúsítottak Ororszországnak történő kiadatásában,
  • továbbá tárcavezetőként szerepet vállalt abban, hogy az ügyvédi irodáé lett a Paks II-vel kapcsolatos 2018. évi szerződés, az összeférhetetlenségi záradék ellenére,
  • valamint kinevezte a Nagy és Trócsányi társtulajdonosát a személyi tanácsadójának, amikor még a cég 12,6 százalékát birtokolta.

 

Trócsányi ekkor azt nyilatkozta, „minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született”, amiért „megteszi a jogi lépéseket”.

Az orosz kapcsolatai is befolyásolhatták Trócsányi leszavazását

Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter ügyvédi irodáját, a Paks II-höz kapcsolódó megrendelést és az ülzettársának adott minisztériumi pozíciót is problémásnak találta az EP jogi bizottsága - írta meg az Eurológus.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?