A szavazás eredménye előzőleg azért volt kérdéses, mert a Jarosław Gowin vezette Megegyezés nevű jobboldali párt szerdán kilépett a kormánykoalícióból, miután Mateusz Morawiecki kedden menesztette a kabinetből a miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Gowint. A koalíció másik két pártja, a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) és a Szolidáris Lengyelország (SP) nem rendelkezik parlamenti többséggel, a kérdés tehát az volt, hogy sikerül-e elég képviselőt átcsábítaniuk a törvény elfogadásához.
Szerda délután pár óráig még úgy tűnt, a kormány elbukja a törvénymódosítást:
a Szejm ugyanis 229 igen szavazattal (227 nem ellenében) ellenzéki indítványra arról döntött, hogy a szavazást szeptember közepéig elhalasztják.
A végeredményt az ellenzék felállva ünnepelte. Ekkor még a halasztás mellett szavazott az egykori rockzenész, Paweł Kukiz Kukiz’15 elnevezésű pártjának három képviselője is. Érdekesség, hogy a Gowin-pártból hatan már ekkor a kormány mellett szavaztak, és csak öten (Gowinnal együtt) a halasztás mellett.
Ám két órányi káosz és pánik után a legnagyobb kormánypárt megtalálta a megoldást. Fél nyolckor Ełżbieta Witek házelnök (helyi terminológiával: a Szejm marsallja), aki a PiS politikusa, megismételt szavazást rendelt el az ülés elhalasztásáról. Hogy az eltelt időben valami történhetett, azt a megváltozott végeredmény bizonyítja: a Szejm ugyanis ekkor már 229 szavazattal (225 ellenében) elvetette a halasztást. Időközben ugyanis Kukiz három képviselője megváltoztatta az álláspontját, és a halasztás visszavonása mellett döntött.
Amikor az egyiküket ennek az okáról faggatták, Jarosław Sachajko ezt felelte: „Igennel szavaztunk, mert tévedtünk. Már tévedni sem lehet? Senki nem halt bele, tévedtünk”.
Az ily módon végül a Szejm elé kerülő törvénymódosítás mellett a 460 fős szejmben 228-an szavaztak, 216-an ellenszavazatot adtak le, tíz honatya tartózkodott. A Megegyezés frakciója ugyanolyan megosztott volt, mint az előző két szavazáskor. Támogatta a módosítást a Kukiz´15 párt fenti három tagja, valamint a két független és a hat renegát Megyegyezés-képviselő is. A PiS-nek a Konfederacja Polska (KP) nevű szélsőjobboldali frakció tagjait is sikerülhetett legalább a tartózkodásra rábeszélni (a KP az első szavazáson a halasztás mellett foglalt állást), de erre valójában már nem is volt szükség, ha ők nemmel szavaznak, a törvény akkor is átmegy.
Az ellenzék parlamenti puccsról és a házszabály sárba tiprásáról beszél, és az ügyészséghez fordult Witek döntése miatt. Paweł Kukizt pedig perceken belül utolérte a népharag, s nem csak a törvényt ellenző polgárok tömegei, de egykori kollégái, a lengyel rock- és popszcéna leghíresebb képviselői is keresetlen szavakkal szidalmazzák minden kezük ügyébe akadó fórumon: az „áruló” még a legvisszafogottabb ezek közül.
Az, hogy mindezek után a kormány birtokolja-e a hatalmon maradáshoz szükséges 231 fős többséget, nem dőlt még el.
Az ellenzéki bírálatokat kiváltott módosítás szerint az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégek csak akkor kaphatnának médiaszolgáltatási engedélyt Lengyelországban, ha nem függenek az EGT-n kívüli jogi személytől. Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélye elvileg szeptember 26-án jár le. Az engedély meghosszabbításáról júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő lengyel országos rádió- és televíziótanács. A szavazás eredménye döntetlen volt, a testület éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai miatt nem jutott dűlőre.
A törvénymódosítás a PiS korábbi mondásai szerint nem irányul semmilyen konkrét csatornaműködtető ellen, csupán azokat a kockázatokat védené ki, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által. Ám a vita hevében több politikus is, köztük Kaczyński is nyíltan arról beszélt, hogy a céljuk a tömegtájékoztatás megregulázása.
A szólás- és sajtószabadság elleni lépések sorozata ellen a hétvégén számos lengyel városban tüntettek. A módosítás miatt a múlt héten amerikai szenátorok egy csoportja is felszólalt.
Nem meglepő módon az Egyesült Államok is elítélte a szerdán este elfogadott jogszabályt. A 444.hu híre szerint Antony Blinken külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „mélyen felzaklatta” a törvény elfogadása, ami az egyik legnagyobb amerikai érdekeltséget érinti az országban. „Nagy amerikai befektetések kötik össze a gazdasági fellendülésünket Lengyelországgal. Ez a jogszabálytervezet veszélyezteti a média szabadságát, és alááshatja Lengyelország erős befektetési légkörét” – közölte Blinken.
A Discovery szerint a törvény „támadás a szólásszabadság alapvető demokratikus elvei, a média függetlensége ellen, és irányítottan diszkriminatív a TVN és a Discovery ellen”.
A Megegyezés koalícióból történő kilépésével és a lengyel belpolitikai viszonyokkal ebben a szerdai cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
